Ha egyszer szerelmes voltam valakibe, és ez elmúlt, feltámadhat még valaha ez az érzés iránta?

Felmelegítve csak a töltött káposzta jó.

Egyébként természetesen igen. Feltámadhat. Sőt még akár erősebb is lehet, de ehhez az kell, hogy mindkettőtök odafigyeljen a másikra, jobban. :)

"lehet hogy sokkal jobb lesz." (01:49vagyok.)

ha szenvedtek mindketten - újra összehoz a sors.

Az, hogy más lesz az biztos. Az, hogy jobb és folyamatatosan jó, életreszólóan jó: az nagyon attól függ, mennyire tudtok elszakadni attól, ami volt, tehát nem ahhoz méricskélni,igazítani, nem azt keresni..

Ez fontos.

Most - nem a konkrét helyzetre mondom:

A megszokás a dologok halála.

Van egy buddhista tudati gyakorlat: Úgy nézni a világot, a jelenségeket, az eseményeket: hogy ott, abban az észlelés pillanatában keletkezik. Rácsodálkozni. A szépsége felragyog ekkor- annak, ami esteleg tapasztalási terünkben jelen volt, de megszokottan nézünk rá, oly mértékben, hogy valódi élő eleven lényegét nem látjuk, sőt esteleg nekiütközünk,nekimegyünk annyira nem látjuk..

Így kellene szemlélnünk egymást, az embereket, a helyzeteket, a jelenségeket, a tárgyakat.

Folyamatos keletkezés( tkp. keletkezik és elmúlik minden időpillanatban)

Ezt egy időtartamra: úgy nézni valamire, mint egy folyamatra.. A fa előttem: 'fá-zás' mint könnyítésképp, amit eredendő szépsége révén könnyebb látnunk,ha nyílik a virág: virágzás .. meg lehet próbálni..

-anonimanna