Tetszek neki, kedvel, de mégis akkor miért nem akar már látni? Hogy is működik ez?

Én nem gondolnám, hogy szivat. Én amikor nagyon tetszett valaki, illetve őrülten szerelmes voltam ( el sem múlt) azt sokszor gondoltam, hogy annyira szeretem, annyira csodálatos, szép, hogy nem vagyok méltó hozzá, mint valami csodálatos, szavakkal ki nem fejezhető csoda olyan... és én azt éreztem, hogy a legjobbat érdemli, és én nem vagyok épp a legjobb - legszebb, akkor sem, ha azt mondta nekem, hogy nagyon szép vagyok.

Bár én feloldódottnak éreztem magam vele, de ha mondjuk "úgy" is eggyütt lettem volna vele, akkor biztos gátlásaim lettek volna. Mindegy mi miatt vannak gátlásai valakinek..., megakadájozza, hogy merjen szeretni. Ezt a gátlását kellene tudni valahogy feloldanod, bármi miatt is van. Talán erről a gátlásról beszél legkevesebbet, vagy egyáltalán nem mondja, de ráérezhetsz. Mikor látod rajta, hogy nem elég oldott, milyen szituációban, milyen beszédtémánál, milyen helyzetben, hol? Ha ezt tudod, akkor jöhet a megoldás keresése, old fel a félelmét, ha nem is tűnik félelemnek, vagy nem nevezi meg, hogy miért nem tud feloldódni. Remélem minden rendbejön!