Egyik ismerosom meztelen kepeket tolt fel fb-n egy relytett csoportba a volt baratnojerol egy kis vita miatt. A rendorseg ezellen tud valamit tenni?

a csaj feljelentheti a csávót képmással való visszaélésért:

személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével

kapcsolatos bármiféle visszaélés.

(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az

érintett személy hozzájárulása szükséges.

(3) Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmást

(hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével

szabad felhasználni.

"Az ember külső megjelenése közvetetten kifejezi a személyiség belső sajátosságait is, az ember jellemét,

értelmi és érzelmi világát, indulatait, a személy társadalmi szerepét, ezáltal az egyed megkülönböztetésének

és azonosításának nélkülözhetetlen eszköze és feltétele, a személyiség megvalósítását és érvényesítését

szolgálja. Ez a tény teszi lehetővé és szükségessé a jogi védelmet - abban a körben, amelyben a jogi

eszközök alkalmazhatók. (Törő Károly Személyiségvédelem a polgári jogban. Közigazgatási és Jogi

Könyvkiadó, Budapest 1979.)

A fentieknek megfelelően a képmás és a hangfelvétel - mint az ember külső megjelenésének ábrázolása - a

törvény védelme alatt áll, az (1) bekezdésből következően azzal kapcsolatban bármiféle visszaélés tilos. Ez

nemcsak a (2) bekezdésbe ütköző módon, tehát az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal útján valósulhat

meg, de - egyebek mellett - a felvétel készítésével is, ha valaki az érintett engedélye nélkül, illetéktelenül

hatol be a személyiségi érdekkörbe (BH1985. 57.), így például ha rejtett kamerával, titkos lehallgatással

készít felvételt. Visszaélésnek minősül az engedéllyel készült felvétel rendeltetésétől eltérő célú

felhasználása (így amikor a híradó számára készült tudósítás képeit reklám céljára használják), vagy adott

esetben a nyilvánosságra hozatal módja is, amennyiben például az ábrázolt személy azáltal nevetségessé

válik (BH1997. 578.).

1. A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozataláról kizárólag az ábrázolt, illetve a felvételen szereplő

személy jogosult dönteni.

A nyilvánosságra hozatal fogalmát e körben kiterjesztően kell értelmezni. Ekként ide sorolható a

sokszorosítás, forgalmazás, kiállítás, sugárzás, lejátszás vagy illetéktelen személynek való átadás egyaránt,

lényegében tehát minden olyan felhasználási forma, amellyel a felvétel valaki számára hozzáférhetővé válik.

A hozzájárulásban megnyilvánuló rendelkezési jogosultság önálló, a felvétel készítésétől független jog.

Önmagában tehát a film, fotó vagy hangszalag stb. készítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti egyben a

felhasználás engedélyezését is. Ez alól azonban számos kivétel akad, mikoris a felvétel készítésére

vonatkozó engedély a nyilvánosságra hozatalra is kiterjed. Annak megítélésében, hogy az adott esetben a fő

szabály vagy a kivétel érvényesül-e, a felvétel készítés céljának, a társadalom életében kialakult

gyakorlatnak, szokásoknak valamint a készítő vagy készíttető és az ábrázolt személy között lévő

kapcsolatnak van döntő jelentősége. Így például egy élő televíziós műsor számára készülő filmfelvétel

esetében a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulást is megadottnak kell tekinteni, ha az érintett ennek

ismeretében engedi magát fényképezni és a sugárzásra vonatkozóan semmiféle nyilatkozatot nem tesz.

A hozzájárulás nincs alaki szabály betartásához kötve, az tehát akár ráutaló magatartással is kinyilvánítható.

A felhasználáshoz adott engedély - a Ptk. 207. § (2) bekezdéséből is következően - kiterjesztően nem

értelmezhető. Ezért ha annak tartalmából más nem következik, olyan körben tekinthető megadottnak, amely

a társadalmi szokásoknak, a készítő és az érintett közötti kapcsolatnak - a felvétel készítés céljára és az eset

egyéb körülményeire tekintettel - megfelel. A baráti körben, nyaraláskor készített fényképfelvétel például

nem használható fel külön hozzájárulás nélkül reklám célokra, annak azonban nincs akadálya, hogy a készítő

azokat a barátainak, munkatársainak megmutassa.

A nyilvánosságra

hozatalhoz a felvételen ábrázolt személy hozzájárulására van viszont szükség, ha - az összes körülményre

tekintettel - megállapítható a felvétel egyedisége, egyéni "képmás"-jellege. [Ptk. 80. § (1) és (2) bek.]

Aki ilyen h.lye, hogy meztelen képeket enged magáról készíteni az meg is érdemli...

Amúgy a törvény szerint ez személyi jogokat sért, szóval a haverod bajba is kerülhet

Inkább az anyjával békéljen meg, mint a szituációval.

Jelentse fel. Az anyja akkor is az anyja marad, még

ha pillanatnyi feszülség is lesz, akkor is idővel meg-

békélnek. De ha jól sejtem, egy hatalmas leb*szt fog

kapni az anyjától először, utána anyuci-apuci (nem sér-

tés) kezébe veszi a dolgokat, és jajj lesz a srácnak.

Ha 18 éven aluli, még bűncselekmény is.

Közterületen mindenki azt fotóz, akit akar. Magánterületen engedélyt kell kérni, a felhasználáshoz beleegyezést, és az értékestésért jogdíjat.