Ha kiderülne, hogy halálos beteg vagy, elmondanád a barátodnak/barátnődnek, akivel még csak pár hónapja vagy együtt, vagy inkább szakítanál más indokkal? Csak egy elméleti kérdés

De nem azért mert szégyellném, hanem mert nem akarnám, hogy sajnáljanak, szánjanak. Azt akarnám, hogy az utolsó hónapjaimat (ha oly súlyos) úgy tölthessem, mint ha minden rendben lenne és ne ez határozza meg. A végstádium idejét is sokkal könnyebb úgy átvészelni, hogy melletted vannak az emberek, akik csak nemrégiben értesültek erről a "tragédiáról" és még zavartak, tehát nem tudják mit kezdjenek a helyzettel.

Mellesleg pedig sokkal könnyebb úgy elfelejteni egy ilyet a "barát/barátnő"-nek is, ha nem utólag tudja meg, hogy ezért szakítottak vele hirtelen... Könnyebb eltennie magában a dolgokat.

Én is elmondanám. És megkérném őt, hogy ne sajnáljon, viselkedjen velem úgy, mint előtte, mert az utolsó időt (ha visszafordíthatatlan) ki akarnám használni még az életből. Én megadnám a barátomnak is az esélyt, hogy felkészüljön (ha komoly a kapcsolat) vagy el is hagyhat emiatt (ha hosszúra terveztem, úgyis mindegy lesz, ha elhagy, nem?).

Ha meg csak egy kicsi esély is lenne, és mindig van szerintem, ki dönti el, hogy nincs? és küzdenék a gyógyulásért.