Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha a barátnőmmel már több mint egy éve nincs köztünk szex, viszont együtt élünk, sokszor összebújunk, csókolózunk és szeretjük egymást, akkor az milyen kapcsolatnak számít?
Tehát a kapcsolatunk kiválóan működik, persze ha nem számítjuk azt, hogy szexuális életünk egyáltalán nincs már. Ez sajnos amiatt van, mert Ő depresszió elleni gyógyszereket szed egy korábbi betegsége miatt. Már teljesen jól van, de a gyógyszerek mellékhatása tavaly július óta tart. Előtte még volt köztünk szex, igaz, egyre kevesebb, valószínűleg a mellékhatás erősödése miatt...
Abszolút semmi szex. Semmi szexuális vágya nincs... Nagyjából 4-5 hónapja csinálta még nekem kézzel, hogy legalább nekem jó legyen, de azóta azt se. :S Egyébként minden rendben van köztünk, ezt leszámítva.
Néha beszélgettünk egymás közt erről, hogy fogunk szexelni ekkor meg akkor. Vagy ha mégsem jönne össze, akkor beszélünk az orvosával.
Azonban én már nem bírtam, mert egyszer sem volt szex köztünk, így én elkezdtem sexchatelni, illetve felregisztráltam újra 1-2 oldalra, hogy szeretőt keressek. Egy csajjal dumáltam is, majdnem találka lett belőle, de visszakoztam, mert lelkiismeret furdalásom lett volna, ha megcsaltam volna Őt... Szóval fizikálisan nem csaltam Őt meg soha!
Ennek ellenére lebuktam a párom előtt, észrevette a gépen a beszélgetéseimet a csajjal. Kicsit össze is vesztünk, hogy ezt hogy képzelem. Megmondtam neki, hogy ne csodálkozzon, hogy ezt teszem, ha egy évig nincs szex, illetve, hogy más már rég megcsalta volna Őt, én pedig még mindig tűrtem. Ekkor megbeszéltük, hogy beszélünk az orvosával.
Időközben azonban tragédia történt, mert elhunyt az édesanyja, 3 hete, súlyos betegségben. Mindannyiunkat megviselt, engem is, mert imádtam őt. Meg amúgy is megértettem, mivel én is elvesztettem az anyámat, kb. 14 éves voltam... Emiatt nem is zargattam a páromat a témával, na meg amiatt se, mert én is ki voltam borulva az anyukája halála miatt. :(((
Habár eltelt már valamennyi idő, már mindketten jobban vagyunk /habár a tragédiát soha nem lehet felfogni.../, bár gyászolni még gyászolunk, de éljük tovább az életünket.
Bennem pedig ismét felerősödött az érzés, hogy szexelni szeretnék a párommal. A napokban ismét szóba került a téma köztünk, és megint ott vagyunk, hogy azt mondta, hogy fogunk szexelni. Ugyan mondta, hogy egy darabig nem tudná még csinálni a gyász miatt /amit meg is értek/, de idővel fogunk szexelni. De nem mondta meg, hogy az mikor lesz... Megkérdezi néha, hogy ugye nem csalom meg...
Mit csináljak? Várjak még? Úgy is, hogy egy éve nincs köztünk szinte semmi ezen a téren? :S Ha várnom kell rá, én megértem, és kitartok mellette. Úgy értem, nem hagyom el Őt. Pláne nem ilyen helyzetben. De amúgy sem tenném, mert szerelmesek vagyunk... Szóval szakítani semmiképpen sem akarok vele!
Ugyanakkor a megcsalás gondolata sajnos újra előjött, ugyanis néha-néha feljárkálok megint az oldalakra, ahova regisztrálva vagyok...
Megcsaljam vagy várjak rá, amíg valamikor /???/ elkezdődik a szexuális életünk!? Segítsetek! Köszönöm!
27/F
válasza:
válasza:"A normális emberi párkapcsolatnak nélkülözhetetlen része a szex"
Ezt azok mondják akik lelkileg/érzelmileg sivárok
Mondjuk azzal egyetértek, hogy a szex nem minden. Habár nekem iszonyatosan hiányzik... :((((((
De például a több 10 éves idős házaspárok sem szexelnek már... Bár mi nem vagyunk még idősek, az tény.
válasza:Ennyiféle kifogás után egyértelmű, hogy hülyít.
Ezek után ne is csodálkozz, ha az egészből nem lesz semmi.
A megcsalás nem valami erkölcsös dolog.
Szerintem várj 1-2 hónapot és amikor már nem gyászol, hagyd ott és tedd be a haverok közé, így ő sem tűnik el teljesen az életedből és élhetsz szexuális életet egy másik barátnővel.
válasza:Le a kalappal előtted!
Tiszteletet érdemel a kitartásod és a becsületed (hiszen fizikálisan nem csaltad meg)!
A barátnődnek szüksége van orvosi segítségre,pláne,tudván,hogy milyen tragédia történt (őszintén sajnálom!:( ),lehetséges,hogy ő ezt megint csak gyógyszeres kezeléssel fogja tudni feldolgozni...Beszélj vele,hogy minél előbb menjetek el az orvosához.
Remélem,hamarosan megoldódik a problémátok!
Jó volt olvasni egy ilyen történetet,ahol egy fiatal férfi ennyire szereti a párját!
Kedves kérdező,nagyon sok lelkierőt kívánok a kitartáshoz!
Remélem hamarosan visszatér a szexuális életetek a kapcsolatotokba!
válasza:Szép és jó, hogy türelmesen vársz, de meddig? És úgy gondolom, a nő csak akkor várhat el ilyet, ha tesz is valamit a cél érdekében.
Én tuti adnék neki valami korrekt határidőt arra nézve ( figyelembe véve, hogy gyászol, bár nálam olyankor jó feszültséglevezető a szex), hogy addig vagy elmegyünk orvoshoz, vagy megyek, és keresek egy szexpartnert.
Lehet, elég lenne a gyógyszerét lecserélni, amit akár már egy évvel ezelőtt meg lehetett volna tenni. Ha a doki azt mondja, nincs más, akkor a szerelem erőssége fogja a későbbieket eldönteni, olyankor érthető a türelem.
De ha nem hajlandó lépni az ügyben, nagy eséllyel otthagynám, de minimum megcsalnám.
válasza: válasza:Hat ez neked kinszenvedes lehet. Egy tragedia meg nem ok arra, hogy az ember ne szeretkezzen a parjaval, sot ez ossze kellene hozza az embereket.
Ne csald meg, de azert ha 3 honap mulva sem lesz semmi, akkor barmennyire sajnald adj neki ultimatumot, ez sem mehet a vegtelensegig.
válasza:Nálunk is depresszió volt az oka a nemkivánomnak. Én 4 év utánn feladtam. Persze akkor sokan támadtak, hogy milyen szemét vagyok, hogy cserbenhagyom, de már én is majdnem rámentem. Nem akartam egy "élőhalottal" leélni az életemet.
Eleinte nálunk is minden nagyon szép és jó volt 3 évig, aztán azzal kezdődött, hogy nem akart menni sehová, nem érdekelte semmi, mindenre húzta az orrát, a szex is kezdett ritkulni(végén már csak kb 2 havonta tudtam rávenni), semmi más nem volt csak hazajött a melóbol, megfürdött és ült a Tv-előtt. Beszélgetni se nagyon akart, semmit. Már a háztartást is egyedül csináltam(pedig régen sokat segített), mindent. Nagynehezen elment orvoshoz, kapott antidepresszánsokat, de nem sokat használt. Azóta már az állását is elveszíette, most 40 évesen a szülei tartják el. Lehet kövezni, de én ezt nem akartam megvárni. . .De az biztos a szakításban nálam is igen sokat nyomott a latba a kielégitetlenség. A végén már én sem akartam,mert ránéztem a sz@rba harapott fejére és az én kedvem is elment a szextől(de még az élettől) is.Ne várd meg ezt az állapotot!Aztán amikor már én kezdtem nyugtatókat szedni,meg néha a pohár fenekére nézni az ő betegsége miatt(mert egy undorító banyának érztem magam aki nem kell senkinek,zéró lett az önbizalmam az állandó visszautasítások miatt),na akkor gondoltam úgy,hogy most fogom a bőröndöt és ő jobbra én meg balra. Hiába tudtam az indokot, hogy beteg, meg, hogy nem velem van baja, akkor se tudtam tovább csinálni:-(
Én amúgy a feleség vagyok(illetve voltam).
Fél évig az én párom is nagyon maga alatt volt, /2 és fél éve vagyunk együtt/ nem csinált itthon semmit, a munkahelyén nem végezte el a dolgát, és enni sem evett. Minden ruhája lötyögött rajta, nem törődött magával, elhagyta magát.
Aztán kórházba került, kezelték kicsit, kapott gyógyszereket /akkor még 10 félét, amiből most már csak 3-at szed/, kijött, és teljesen rendben lett. Mindennek már bő másfél éve, hogy teljesen jól van! Most ugyan a tragédia betett neki, amit meg is értek...
De ezt leszámítva egészséges. Érdeklik a világ dolgai, végzi a napi teendőket, sokat dumálgatunk, sétálgatunk, néha csókolózunk és összebújunk. Egyedül a szex nem megy, de az nagyon nem... :S Mintha kiirtották volna belőle a szex iránti vágynak még a csíráját is. :SSS
Elhagyni semmiképpen sem akarom őt, mert odavagyunk egymásért, nagyon-nagyon-nagyon szeretjük egymást!!! Az édesanyja elvesztése nekem is fáj, duplán, sőt triplán átérzem, amit érez... Várok még kicsit, hátha javulnak kicsit a kedélyek, pár hét, talán 1 hónap. Aztán határidőt szabunk egymásnak...
Végső esetben, ha semmi sem fog működni, akkor muszáj leszek keresni magamnak valakit, akivel élhetek szexuális életet. Akármennyire is erkölcstelen... Én kitartottam elég sokáig, a lelkiismeretem most már nyugodt lehet akkor is.
Most írhatja valaki, hogy akkor nem szeretem őt eléggé, ha tervezem, hogy lehet, hogy megcsalom... Pedig de, ugyanis pont ennek köszönhetően tudtam eddig tűrni azt, hogy nincs szex köztünk. Viszont szexmentes életet nem fogok élni életem végéig, vagy ki tudja, meddig...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!