Miért ilyen velem a saját anyám?

Tudom hogy ez a kérdés nem igazán tartozik ide.. de nem is tudom hova írjam...

Komolyan mindenbe beleköt anyám, mindenbe. Ha nem csinálok semmi rosszat akkor is. Normálisan válaszolok, az se jó. Megkérdezem, hogy mi van itthon, válaszként ennyit kapok: Nem sok minden! Tegnap már a joghurtot is fölzabáltad. (igen és azon kívül mást nem is ettem vacsorára..) Akkor hogy miért lógok egész nap a gépen mert mást se tudok csinálni, csak ezt. Neki álltam kitakarítani majd le lettem cseszve, hogy úgyis elb*szom. Akkor hogy ő sosem ülhet a gép elé, meg hogy itt is ha kér valamit milyen szemetül beszélek vele. Nem is szól hogy ide akar ülni..

Én meg nem mondom hogy nincsenek bűnjeim, de azért igyekszem és tényleg pont most nem vagyok olyan passzban hogy anyámmal is rosszban legyek.. Nemrég szakítottam, ettől is szarul vagyok, nem kell hogy még vele se legyek jóba.. =/ Na akkor ez a másik.. mert hogy nekem csak ronda srácok tetszenek, nincs ízlésem, szégyellte hogy a lánya vagyok, amikor egy ilyen fiúval láttak az utcán. Neki nem mindegy, hogy nekem ki tetszik? Hogy kivel kezdek? Nem számít a külső.. egyáltalán nem.

Miért ilyen szerintetek? Miért kell csak engem bántani mindenért?