Aki komoly kapcsolatot keres, és csak kevés nő tetszik neki igazán, az miért kapja azt a jelzőt, hogy válogatós?

Én komoly kapcsolatot keresek és nekem is csak kevés ember tetszik. Nem is külsőleg, sokkal inkább belsőleg kell, hogy megfeleljen az igényeimnek. Külsőt tekintve nincs is ideálom, nem is volt igazán soha. Olyan értékek pedig egyre kevesebb emberben vannak meg, amit én keresek. Szerintem sokan fel sem foghatják ez mit jelent, azok alapján amiket itt lehet olvasni, pl. hogyan "szortírozzák" az embereket néhányak külső alapján - csúnya, átlagos, szép, stb. Az én véleményem szerint viszont mindenki egyéniség,mindenkiben lehet valami különleges, nem beszélve arról, hogy mindenkinek más a "szép". Hiba pedig mindenkiben van, a kulcsszó az elfogadás. Azt pedig már nem is említeném, hány, de hány olyan kérdés merül fel itt az oldalon, amik mind-mind arról tanúskodnak, hogy mennyire nem képesek kommunikálni egymással az emberek. Tőlünk kérdezgetik, hogy vajon a párjuknak mi a jó, mit fog szólni, stb.

Visszatérvén a kérdéshez: szerintem ez egyáltalán nem válogatás. Nem hiszem el, hogy valaki minden második, harmadik emberbe bele tudna szeretni ÚGY IGAZÁN. Igazi vonzalom, szerelem nélkül pedig én nem látom értelmét egy kapcsolat kialakításának. Csak azért nem kell, hogy időűzésképpen legyen valakim. 21L

"Hiba pedig mindenkiben van, a kulcsszó az elfogadás. Azt pedig már nem is említeném, hány, de hány olyan kérdés merül fel itt az oldalon, amik mind-mind arról tanúskodnak, hogy mennyire nem képesek kommunikálni egymással az emberek. Tőlünk kérdezgetik, hogy vajon a párjuknak mi a jó, mit fog szólni, stb. "

21 éves létedre nagyon éretten gondolkodsz! Csak így tovább!

37N

13:31

Több ilyen nő létezne akkor talán nem lenne 61%os a válási arány.

Ha már ilyen irányba ment el a beszélgetés:

én úgy látom, hogy 100%-os egyezés nem létezik, bárhogyan is szeretnénk, ilyen nincs. Még ha valaki meg is felel tökéletesen, neki is lehet éppen rossz napja, kerülhet nehéz helyzetekbe, az évek során változunk, stb.

Való igaz, hogy nem jó már a kapcsolat elején túlzott kompromisszumokat kötni, én is olyan társra vágyom, aki a lehető legközelebb áll az elképzeléseimhez, ugyanakkor az is lényeges, hogyan kezeljük a hétköznapi szituációkat. A kulcsszó igenis a kommunikáció, a megértés, az elfogadás.

Ha tehát jól választunk, és utána is tudjuk működtetni a kapcsolatot, akkor nincs gond.

Minden más esetben pedig van: hiába találom meg az igazinak látszó jelenséget, ha utána önző módon kezelem a kapcsolatot, vagy fordítva, túlzottan meg akarok felelni a másik elvárásainak és ezért feladom önmagam. Párkapcsolatot kialakítani és működtetni művészet...