A barátom hajléktalan, persze nem vallja be. Szeretem vagy csak sajnálom őt? Néha nem tudom. Találtam neki munkát de nem tetszik neki, vagy csak nem akar dolgozni? Mit tegyek? Hogy segítsek rajta ha nem hagyja?

Szóval ez a fiú igazából nagyon aranyos, helyes, meg minden, jó barátok voltunk már mikor összejöttünk, de van valami amit nem mondott el, méghozzá azt hogy hajléktalan. Megtudtam másoktól és rákérdeztem, de tagadja. Nem szakadt, meg nem igénytelen, szóval alapból nem mondaná meg senki róla hogy hajléktalan. Jelenleg szinte minden nap a sörözőben van reggelig. Úgy érzem semmit nem tudok róla, mert nem mondja el. Honnan van pénze, hol lakik most, semmit, csak azt hogy haza nem mehet mert az anyja kidobta 3 évvel ezelőtt. Többet idegeskedek miatta mint ő maga. Mit kéne tennem hogy elmondja az igazat? Vagy hagyjam a fenébe, tényleg nem éri meg?

Még olyat is "pletykálnak" hogy egy pasival feküdt le és onnan van a pénze meg mindene, ezt is elmondtam neki hogy ilyeneket hallok róla, de mindent tagad, ezt is, honnan tudjam mi igaz és mi nem??