Lányok! Mit tegyek, a párom iszonyatosan lusta, és elvárja hogy kiszolgáljam?

Hagyd ott. Gondolj bele, gyerek nélkül ilyen, mi lesz ha megtojsz neki két gyereket?

ha van egy kis eszed most lépjél, soha nem változik meg, sőt rosszabb lesz, a gyerek hagyjad már még többet lehet kiszolgálni, én ezen már túl vagyok, minden természetessé válik, amit v. megszoksz v. megszöksz, nálunk még füvet sem nyírt, lépjél, nem kell mondani semmit sem, mert csak veszekedés lesz N

Jajám mert ez már a 2010-es évek itt pont fordítva kellene lennie, az előkészülő nőuralomhoz méltón.

:) Hagyd ott a csudába. Nem fog megváltozni. Az én férjem is ilyen, bár amikor én adtam neki ezt a választ, akkor azt mondta, hogy oké. Szóval én itthon dolgozok, gyerekkel vagyok, este főtt étel várja, rend van. Ő meg eltart minket, visz nyaralni, megad nekünk mindent. Szerintem ez két emberen múlik. Én örülök, hogy így alakult, mert szívesen csinálom a házimunkát és a többit, főleg ha értékeli. De úgy tűnik a te párod nem ilyen. És ha szülsz egy gyereket, akkor csak rosszabb lesz ha nem segít. Nekem sem segített a férjem, inkább fizettünk egy takarítónőt, hogy heti 1szer jöjjön. (amikor a gyermekágyi időszak volt és nem rázódtam bele a gyerek napirend kialakításba) De ha nem ilyen lenne, akkor egyedül maradtam volna a sok feladattal. Nem könnyű. Szóval gondold át, hogy mit szeretnél, vagy hogy ő mit szeretne, hova tart a kapcsolatotok

Szerintem egy próbát megér, hogy leülj vele rendesen beszélni. Gondolom nem véletlen dolgozol suli mellett 6órában, ergo adsz bele a rezsibe. El kellene mondanod neki, hogy amiatt, hogy hím neműnek született, nincs kiváltságos helyzetben. Belegondolhatna abba, hogy te suliba jársz, dolgozol, mosol, takarítasz, főzöl rá és persze magadra is, míg ő annyit tesz, hogy eljár dolgozni. Azt se kettőtökért, valószínűleg önmagáért. Két, egymást szerető fél közt meg kell, hogy legyen az egyensúly, törekedni kell arra, hogy mindenkit azonos módon nyomjanak a terhek, főleg, hogy fontos számunkra az a másik fél. Ha nem képes megérteni és nem is gondolkodik el rajta (mert lehet, hogy szimplán csak nagyon lusta, vagy megszokta, hogy korábban az édesanyja csinálta ezeket helyette, nem pedig elsősorban tapló paraszt)akkor bizony keresni kell jobbat.

Lustának én is lusta vagyok, de amit kötelező megtenni (mosogatás, seprés, fűnyírás) azt megteszem. Csak hülye bónuszokat ne találjanak ki, mert azt ellógom.

Hát az én Párom sem fog a konyhában keresztbe szalmát sem csinálni ami a takarítást illeti, az biztos. Ezt látta mindig és most is így megy náluk és nem szólnak rá, hogy tedd el magad után, hanem hogy "tedd le majd én megcsinálom" megy helyette. Megcsinálja az úgynevezett férfimunkának kikiáltott dolgokat, nem mondom hogy nem, de nagyon belenevelik még mindig ezt a nőnek csak ez a szerepköre lehet, a férfinak meg az felfogást. Amikor azt mondtam neki, hogy jól van tip top rend lesz ha együtt élünk és nekem nem lesz munkám, de mikor arról volt szó, hogy tip top el legyen pakolva, mosogatva és minden ha netán nekem lesz melóm és neki nem, akkor már hóóó hát az nem úgy megy, ő férfi... Jaaaa mondom, oké, akkor nehogy elvárjon akármit is majd amit ő sem csinálna meg fordított helyzetben. Mi még nem élünk együtt, nem tudom az milyen lesz, de már most megmondtam neki mi lesz, hogy szokja a gondolatot. Nem leszek csicska az biztos. Ha melózunk mindketten, nem várhatja el hogy főtt étellel várjam. Majd főz magára. Megszokta, hogy érkezésére készül el mindig a kaja, hozzá vannak igazodva hogy neki meleg kaja legyen különben nyög érte. Persze ez bonyolultabb, hogy miért van így (meg van az oka), de nekem lesz ebből hátrányom úgy érzem később.