Szerethet úgy, hogy mást is kíván?

Pontosítanék. Nos 7 éves kapcsolat.

Azzal tisztában vagyok, senki nem vak, nyilván sok szemrevaló nő van a világon stbstb.

De egy hosszútávó kapcsolatban, mondanátok olyat a barátnőtöknek, hogy veled tervezem hosszú távon az életem, de itt van ez a csaj, aki nagyon vonz engem. Bár nem történt semmi (csak nagyon szeretném) , mindenesetre, ha te találsz egy pasit aki vonz, nyugodtan gabalyodj össze vele, mert nem zavar.

Hozzáteszem a csaj a munkatársa, napi szinten találkoznak. Mióta ő képbe került, valahogy sokkal depressziósabbnak érzem magam, eleinte azt hittem, hülye vagyok, és ok nélkül féltékeny. De nemrég elhangzott ez a mondtat, valamennyire utána is jártam a dolgoknak, láttam, hogy beszél, bánik azzal a másik lánnyal...

Úgy, mint velem annó, mikor megismerkedtünk 7 éve.

Igen, de ha belegondolsz, el tudod képzelni a következő 20 évedet úgy, hogy minden nap ugyanazzal az emberrel vagy?

Minden más ösztönt, ha elnyomsz, előbb utóbb talán még többet ártasz magadnak, mintha néha engedsz a csábításnak, amellett, hogy amúgy komolyan elkötelezted magad?

Az elmúlt hét évben gyakran találkoztam olyan pasikkal, akiken láttam, hogy bejöttem nekik úgymond, de már a gondolattól is lelkiismeretfurdalásom volt. Állítólag neki is lelkiismeret furdalása volt ettől.

Nemtudom. Csak igyekszem nem önzően gondolkozni erről.

És több szempontot megismerni. Nem csak negatívakat.

Kort és nemet írjatok légyszi.

Persze, azzal tisztában vagyok, hogy a mai társadalom mit tart követendő példának, és ezek közt az ösztönök elnyomása is szerepel. Vagy legalábbis eltitkolása.

Csak hirtelen nagyon kiborultam, és könnyű volt egész éjszaka rágódni, és sajnálni magam. Aztán az jutott eszembe, hogy ennél lehetnék erősebb is.

Itt egy interjú

[link]