Szerintetek ez normális így?

7 hónapja vagyunk együtt a párommal, de egyre több dolog van amiért úgy érzem,hogy nincs értelme tovább. Mindig náluk vagyunk,mert ő külföldre készül dolgozni és spórol(nem hiszem,hogy a külfödi terveiben szerepelnék) Néha elmegyünk sétálni. Minden hétvégén vele vagyok,és majdnem minden hétvégén el kell mennünk a legjobb barátkához, akkrois ha többször taliztak a héten. Ott ők jól elvannak,én meg levagyok tojva. Múltkor voltunk ugyan strandon, de jött az anyja is meg az említett barát,és az anyja többet foglalkozott velem,mint ő..sokszor úgy beszél velem ,mint a kutyával. A legtöbb amit kettesben töltünk, az a szex ,és a séta. Általában hétvégén tudunk talizni,mert ő későig dolgozik. Ő kevesli a szexet, pedig hétvégén többször is van. Én meg minden mást keveslek. Beszélgetni sem nagyon lehet ,mert másként lát dolgokat. Egyáltalán minek kellek neki én? Azt hiszi,mert néha vesz apróságot az elég, pedig nekem néhány kedves szó többet érne. Úgy érzem,hogy kutyába se vesz, pedig az elején nagyon kedves volt,és minden ígéretes volt.