Miért jó az sok párnak, hogy a közösségi oldalokon élik ki a szerelmüket?

Vannak olyanok, aki ha szerelmesek, azt inkább csendben, magukban élik meg, vannak, akik nem férnek ilyenkor a bőrükbe és szeretnék világgá kiabálni.

Ez nem befolyásolja az érzéseket, mindkét típusnál lehet mély, őszinte, vagy akár kevésbé mély kapcsolat is.

Nem vagyunk egyformák. Csak ennyi.

A közösségi oldalakon általában (a Facebook-on legalábbis biztos) van olyan funkció, hogy be lehet állítani: egyeseknek a közzétételeit ne lássuk, hacsak nem megyünk az adatlapjára. Ha valaki posztjai esetleg idegesítőek, zavaróak, érdemes beállítani.

Itt nem is az a gond, ha valaki világgá kürtöli, hanem azzal a pózolással, amit képesek némely emberek lenyomni. Annak a nyáltengernek, ami folyik a facebookon, sokszor semmi háttere nincs. A világon semmi problémám azzal, ha valaki közös fényképeket, élményeket és hasonlókat tölt fel. Azzal sincs semmi gondom, ha valaki nyíltan kimutatja - akár facebookon - az érzéseit a párja felé.

Ellenben egy csomó ember sportot űz abból, hogy feltöltenek közös képeket, és a sziruposan, csöpögősen versenyt rendeznek abból, ki szereti jobban a másikat. Egymás üzenőfalára unalmasabbnál unalmasabb sablonidézeteket és képes posztokat küldözgetnek kis szívecskékkel és szerelmes üzenetecskékkel. Az ilyen gesztusok nem a kapcsolatról, vagy az érzésekről szólnak, puszta hiúság és pózolás, aminek általában semmi mögöttes tartalma nincsen.

Ezek az emberek valamiféle versenyt látnak ebben, mindenkinek meg akarják mutatni, nekik milyen jó, az ő kapcsolatuk a legjobb, ők a legboldogabbak. Szerintem a társadalmi státuszukat akarják bizonygatni ezzel, kb hasonló dolog, mint amikor a macsó pasik nagy autókat vesznek maguknak. Én egy nagyon jó kapcsolatban élek, amit az is jól mutat, hogy a szabadidőmet a párommal töltöm, nem pedig azzal, hogy másoknak írogatom, milyen jó a párommal tölteni az időmet...

Hogy mennyire üres és átlátszó dolgok ezek, arra van egy néhágy jó példám. Van olyan pár ismerősöm, akik ezt úgy csinálják, hogy a csaj az egyik gépnél, a srác meg a másiknál ül otthon, és a csaj posztolgat a pasi üzenőfalára, közös képeket tölt fel, amin bejelöli a srácot, majd valami nyálas megjegyzést ír alá. A pasi netezget, közben like-olja a posztokat. A csaj borzasztóan meg akarja osztani a boldogságát a világgal, pedig szerencsétlen nem fogja fel, hogy éppen azt teregeti ki, hogy az otthon töltött romantikus idejüket éppen külön szobában facebookozva töltik. Ismerem őket, bizonyos szempontból jó, bizonyos szempontból katasztrofális a kapcsolatuk, csak utóbbi majd később fog kiütközni. Ennek is elég jó jele, hogy annyira unatkozik a csaj otthon, hogy a kapcsolatuk emlékeit rendezgeti facebookon, ahelyett, hogy együtt lennének.

Egy másik ismerősömnél volt jellemző, hogy folyton mentek egymásnak a képaláírások: "szeretlek kicsim <3", "én is nagyon-nagyon szeretlek, életem". Egyszer csak, egyik napról a másikra kapcsolati státusz egyedülálló, közös képek letörölve, és úgy tűnt el az egész, mintha mi sem történt volna. Annyira látszott, hogy a csaj boldogtalan volt a kapcsolatában, de megszokásból tolta fel a sok szart. Vagy azért, mert megszokta, hogy kifelé a tökéletességet kell pózolni mindig, vagy facebookon kapott felszínes, pozitív visszajelzésekben találta meg a boldogság elveszett szikráit, mert ha mindenki azt mondja, ők egy gyönyörű szép pár, akkor abban a pillanatban ő is elhiszi.