Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Valószínűleg volt már ilyen...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Valószínűleg volt már ilyen kérdés, de mégis, az enyém talán kicsit más: lehetek szerelmes valakibe, ha közben eszem ágában sem áll megcsalni a párom?

Figyelt kérdés

Kicsit hosszú lesz...


30 éves vagyok, a párommal 9 éve vagyunk együtt, van egy 3 éves gyerekünk, eszem ágában sincs tönkretenni az egészet. Viszont tavaly év végén volt egy hosszabb nagyon rossz és borzasztó időszakunk, amikor úgy nézett ki, hogy mindennek vége, és külön megyünk.

Ekkor lett új munkahelyem, ott az egyik sráccal szinte azonnal egymásra hangolódtunk. Nem történt semmi, csak éreztük mindketten, hogy valami nagyon lenne, ha hagynánk. Viszont mivel ha nagyon szarul is, de együtt voltam a párommal, nem történt semmi, csak beszélgettünk róla, hogy bejövünk egymásnak, és megvolt köztünk az a rezonálás, amit az ember érez.

Aztán úgy alakult hogy a gyerek meg minden miatt megpróbáltuk újra, adtunk még egy esélyt magunknak tiszta lappal. Közben a fiúnak is lett (volt?) barátnője. Néha hetekig alig szól hozzám, máskor ugrat, mint a többi fiú a munkahelyen, én ugyanúgy szólok neki vissza, mint akármelyik másiknak. De közben egyfolytában érzem azt a vonzást. Szeretek a közelében lenni, nagyon szeretnék minél többet vele lenni, de nem lehet.

Közben odahaza ott van az a férfi, aki régebben nagyon sokat bántott, de a gyerekem apja és most nagyon rendes, kiegyensúlyozott lett. Hozzá tartozom, és ezzel tisztában is vagyok.

De mégis, ott a másik. Aki néha ha úgy néz rám, tudom, hogy ő is arra gondol, hogy mi lehetett volna, ha máshogy alakul a dolog. Néha ha elmegyünk egymás mellett van egy-egy apró mosoly vagy épphogy-érintés (kéz-kar). Ma kettesben maradtunk az étkezőben és megölelt, de úgy, ahogy csak azt öleled, aki nagyon fontos. Megpróbált puszit adni a számra, de elfordítottam a fejem, így az arcom lett belőle. Ő is tudja, hogy nem szabad, én is tudom. Már ez az apróság miatt is lelkiismeret furdalásom van, és közben annyira fáj.

Nem csalnám meg a páromat, mert akármennyire is szörnyen viselkedett régebben, nem érdemelné meg. És nem akarok felrúgni semmit ami van.

Elmúlhat,hogy ennyire fontos nekem a másik?


2013. okt. 31. 16:58
 1/6 anonim ***** válasza:
Nem vagy szerelmes csak tetszik, hogy "udvarol" neked.
2013. okt. 31. 17:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
Teljesen normális dolog. Imponál neked hogy tetszel neki. Én az oktatómmal vagyok igy.mai napig zavarba jövök pedig a férjemet szeretem, nincs is vita köztünk vagy ilyesmi.
2013. okt. 31. 17:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 A kérdező kommentje:

És ha még olyanokat is érzek, hogy fontos nekem, hogy ő boldog legyen? Hogy volt olyan nap, amikor nem hozott magának ebédet valamiért, én meg azon aggódtam, hogy nem éhes-e? Ha van nálam valami csoki vagy keksz, akkor olyan szívesen adok neki. Azt tudom, hogy otthon nem volt neki jó, a szülei borzasztóak, de azóta már a barátnőjénél lakik.

Annyira szeretem, amikor nevet vagy mosolyog, még akkor is ha nem rám mosolyog.

Ha nem lenne a családom, akkor gondolkodás nélkül vele lennék, még úgy is, hogy tudom, hogy akkor miattam hagyná el a másikat (ezért utálom is magam, pedig mit érezne az a lány, ha tudná, hogy a pasija odáig van értem - arról nem beszélve, hogy mit érezne a párom, ha tudná, hogy néha titokban másvalaki miatt sírok).

Az az ölelés ma olyan volt, mintha a világot jelentené. Pedig nekem a családom kell hogy a legfontosabb legyen.

2013. okt. 31. 17:13
 4/6 anonim ***** válasza:
Én is így vagyok a kollegáimmal, két 50 éves pasi. Udvarolnak nekem én meg hagyom de nem akarok tőlük semmit. Nagyon szeretem őket.
2013. okt. 31. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
Így kiegészítve te nem őt hanem a párodat nem szereted.
2013. okt. 31. 17:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:

Szerintem az a helyzet, hogy a párodat már nem igazán szereted, talán a sok korábbi bántás miatt, legalábbis a szívedben ez a helyzet, de az eszeddel meg súlykolod magadnak, hogy ő a párod, ő a gyereked apja, meg vele kell lenned. Nem gondolom,hogy ez olyan ideális kapcsolat, de nem mondom, hogy szakíts, az idő majd eldönti, hogy javul-e a helyzet.

A másik srácot nem ismerheted igazán, mert nemrég kerültél az új munkahelyre. A fizikai vonzalom egy dolog, szerintem mindenkinél előfordul, hogy érez ilyet, akár a párján kívül is, de a többi rész inkább csak a fantáziád szüleménye. Az látod benne, amit szeretnél. Úgy értem, hogy vonzódhatsz hozzá, de nem lehetsz bele annyira szerelmes, ha nem igazán ismered. Inkább csak felruházod azokkal a tulajdonságokkal, amiket szeretnél, hogy legyenek benne, de a párodban nincsenek meg...stb.

Szerintem akkor változna a helyzet, ha nem lennél annyit a közelében, vagy ha javulna a kapcsolat a pároddal.

Az egyébként nem baj, ha fontos neked, lehet barátként is fontos.

2013. okt. 31. 18:01
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!