Mit tegyek, hogy ne menjen el a párom?

elmondtad neki, hogy az anyagi gondok miatt vagy szomorú? Leültetek megbeszélni? Mert ha igen, akkor tesztek ellene közösen és nem fog elhagyni emiatt. Beszélni kell, ez az alapja mindennek. Közösen meg tudjátok oldani, de ha nem tudja, hogy mi bajod van, akkor az árkot ás közétek, mert mindketten másra gondoltok, mást okoltok feleslegesen.

Nem, a férfiak (amúgy a nők sem) nem gondolatolvasók. Sőt, kifejezetten rühellik, ha annak nézik őket. Ha kérdez, válaszolj, ne pedig azon agyalj, hogy "de hát tudhatná". Nem lát a fejedbe, azért kérdez. És ilyenkor illik nyíltan megmondani az igazat, nem pedig hümmögni meg terelni. Az mire jó?

Nem a pénzhiány a legnagyobb gondotok, hanem a kommunikációhiány!

Azt mondod a párodnak , hogy szereted őt. Ő talán meg azt érzi, hogy nem szereted.Úgy tűnik, hogy ő nem csinál problémát az anyagi gondokból.Azt tapasztalom, hogy ha két ember igazán szereti egymást akkor az anyagiak nem fognak gondot jelenteni.Ha túl nagy gondot jelent az anyagi, akkor az anyagiak lettek fontosabbak , mint a szeretet.Sajnos ez így működik.Nem ítélkezni akarok, hiszen mindnyájan beleesünk az anyagiak csapdájába, ki így, ki úgy. Én sem vagyok kivétel, viszont azt tapasztalom, hogy amikor a szeretet az erősebb bennem , akkor valahogy mindig megoldódtak az esetleges anyagi gondok is.Ilyenkor mintha a sors is mellénk állna.Mintha azt akarná mondani a "sors", hogy ha igazán szeretsz, akkor megkapod az élethez az alapvető szükségleteket.(persze azért valamit tenni is kell érte)Alapvető szükségleten azt értem, hogy legyen fejünk felett tető, legyen annyi élelmünk , hogy ne éhezzünk. Sajnos legtöbbünknek ez sosem lesz elég , mindig többet akarunk.Az "alapvető szükségletek"sokkal jobban kibővültek annál mint amit említettem.Nincs ezzel semmi gond, , nem szeretnék senkit meggyőzni arról, hogy csökkentse minimálisra az igényeit, viszont úgy tűnik, hogy ezek a megnőtt igények túl sok energiát vesznek el tőlünk, és ez valahogy a szeretet rovására megy.Elvileg a döntés a kezünkben van.Ragaszkodhatunk a "mai világban alapvető szükségletekhez".Akár el is engedhetjük ezen ragaszkodásunkat.Bevallom , időnként iszonyú nehéz.