Érdemes belemenni egy távkapcsolatba, nagyon nehezen tudunk találkozni és emiatt csak ritkán?

nekem eddig 2 távkapcsolatom volt . az elsőnél 200 km volt köztünk és kb 2 hetente 1 max 2 napra találkoztunk mégis boldogok voltunk. a 2. távkapcs-om meg most tart már 5.hónapja eddig összesen 6 nap volt amit vele együtt töltöttem élőben,de ezenkívül minden nap msnezünk és webkamerázunk és alig várjuk,hogy újra lássuk egymást. kb 2 havonta találkozunk és nemsokára megyek is ki hozzá (hála a fapados légitársaságoknak) sőt majd egy éven belül pedig ő fog ideköltözni pár hónapra.Szóval ha nagyon szeretné az ember látni a másikat, akkor meg lehet oldani. Igazából az a fontos,hogy szeressétek egymást, mert akkor a távolság csak felerősíti ezeket az érzéseket.

Amúgy meg ha csak 50 km választ el bennetek az sztem nem egy orbitális nagy gond. busszal 2 óra odavissza az út és nem is annyira drága a diákjegy. és mellesleg heti 2 talit csak összetudtok hozni úgy,hogy egyszer az egyik másik alkalommal meg a másik utazik... és ha heti 2x látjátok egymást akkor az már tök jónak mondható és simán kibírható. szerintem...

50 km az semmi

nekem 6 óra út kocsival ahhoz a fiúhoz, akivel együtt szeretnék lenni...és egy határ is van köztünk

2 hét múlva fogunk 4.alkalommal találkozni (de mindig 2naposak a "találkák":D) szeptember óta :)

persze, menj bele. miért ne? sokan azt mondják, hogy a táv kihülti a kapcsit. de ez nem igaz. én vagyok a bizonyíték.

a fiúmat már 2,5éve nem láttam, nem találkoztam vele. mivel szüneteltünk a kapcsiban, de még mindig ugyan úgy szeretem mint amikor együtt voltunk. talán még jobban. most újra együtt vagyunk 1hónapja, sajnos talizni nem tudtunk, mert 500km van köztünk, de 1hónap múlva már nála leszek :)

van egy olyan mondás: "A táv olyan mint a szél, a kistüzeket eloltja, a nagyobbakat nagyobb lángra lobbantja."

én örülnék, ha a fiúmat hetente legalább 1x látnám.

szóval mindent bele. én a helyedbe bele mennék a kapcsiba, föleg hogy egy év múlva ott fogsz sulizni ahol ö.