Mire véljem ezt?

Szakított velem a barátom,4évig voltunk együtt,én nagyon szerettem,igaz,hogy az utóbbi hónapokban eltávolodtunk egymástól de miatta,mert mindig lemondta a találkozásokat,alig beszélt magáról,én hiába próbálkoztam,a végén belekötött mindenbe,ordított velem,és azt mondta,hogy az én hibám,hogy veszekszünk,majd egyik nap megint elkezdett oltani és azt mondta az én hibám,hogy nem találkozunk,én ilyen olyan vagyok szakít.Mielőtt kérdeznétek nagyon érzelmes,lelkis,vallásos lány vagyok és szerelmes.Ezért kerestem még és kértem,hogy legalább hagy beszéljünk és hátha újra velem akar lenni.De ő elég határozott volt,hogy nem akar velem lenni.Teltek a napok,zokogtam,mire kaptam smst,hogy menjünk forralt borozni.Kedves volt,jó volt minden.Tegnap is küldött egy szép verset.Ma nem keresett,én kerestem és teljesen úgy kezdett beszélni,mint aki amúgy abszolút nem akar velem lenni,aki csak azért beszél velem,mert mondtam,hogy még beszélhetnénk.És elsírtam magam,kérdeztem,hogy de ha jó lenne minden akkor se akarná újra kezdeni?és nem válaszolt rá,csak hogy hát nem tudja.meg hogy nem jönne most össze velem,meg én hogy tönkre tettem,neki milyen rossz,most is felidegesítem.De mondtam neki,hogy jó,ha nem akarsz újra kezdeni majd később sem akkor ne is beszéljünk.mire oké akkor ne beszéljünk,mondd meg aztán nem beszélünk,meg nem tudja,hogy ha jó lenne hogy velem akarna lenni. Ezt akkor most mire véljem??Mert nekem pokoli látni úgy hogy szeretem és totál megalázkodok mindenben őt lesem,hogy mi jó neki,és még együtt sem lehetünk?és akkor beszélünk meg talizunk amikor ő akarja és közben meg ki tudja mit csinál.azt biztos hogy nem.