Kedves férfiak terén (viszonylag) sikeres nők! Mi különbözteti meg azt a srácot, aki képes levenni a lábadról attól a sráctól, akit rutinból hajtasz el?

Az egyikben megfog valami, a másikban nem...

Vagy akt elhajtok, abban van valami ami miatt..

N speciel a férjemet az első közeledésénél, nem elhajtottam, hanem konkrétan én menekültem el..

Ok előtte 2 nappal fogadtam meg, hogy ezentúl csak magas pasival kezdek, ő pedig csak 4 cmrel magasabb nálam(174cm vagyok)...egyszerűen elsőre ennyi volt az ok...aztán elég kitartó volt...

Stílus, kisugárzás, intelligencia - ez mindig levesz a lábamról.

Riaszt, ha egy pasi már az ismerkedés elején "halálosan szerelmes", mert nem érzem, hogy ez nekem szólna...

Riaszt, ha buta, önállótlan, ha a világot hibáztatja a saját sikertelenségéért, ha hisztis, stb.

Szánalmasnak tartom, ha még a "tiszteletköröket" sem hajlandó lefutni, hanem elvárja, hogy omoljak a karjaiba...

"Ahogy észrevettem (és javítsatok ki, ha tévedek), a sikertelen pasik nem sugározzák stílusukkal, viselkedésükkel, életmódjukkal, hogy képesek boldoggá tenni a nőt."

Ez nem feltétlenül van így. Találkoztam olyan pasival, aki azt próbálta sugározni, hogy ő képes "boldoggá tenni", de a túlzott rajongásával elriasztott. Pedig alapvetően jól sikerült randi volt, mégsem akartam másodikat, az általam felajánlott keretek pedig neki nem feleltek meg...

Viszont vett már le nőknél nem túl sikeres pasi is a lábamról. Nagyon! Mert az általam felsorolt tulajdonságok megvoltak/megvannak benne. Nem rinyált, hogy ő milyen szerencsétlen, és az összes nő felszínes r*banc, hanem egyszerűen adta magát, és az, amit adott, az bőven elég volt.

Kérdés, hogy a magas értékrend alapján mit értesz? Mert gyanítom, hogy nem úgy érted, ahogy én, pedig pont beletrafáltál...

Én akkor érzem magam igazán jól, ha egy pasin azt látom, hogy neki egyáltalán nem mindegy, hogy kivel áll le... ha megvannak a maga preferenciái - lehetőleg minél magasabb a mérce!!! - és én ennek a mércének vagyok képes megfelelni. Tehát igenis a pasi VÁRJA EL, hogy én, mint nő legyek értelmes, önálló, ambiciózus, nyitott, kommunikatív, őszinte, vonzó, legyen szexuális kisugárzásom...

Ne azt érezzem, hogy mindegy, hogy ki, csak nő legyen...

(Elnézést, ha kicsit beképzeltnek hat, amit írtam, igyekeztem őszintén megválaszolni a feltett kérdést...)

Összességében: amit én elvárok a pasitól, azt várja el ő is tőlem, és akkor jó eséllyel hatással tudunk lenni egymásra. :)

Szerintem pont ez a lényeg, hogy mindkét fél (nő is, férfi is) képes legyen elhinni, hogy főnyeremény valaki számára. Nem mindenkinek! Csak akivel nagyjából azonos az értékrendjük. Mindenkinek nem lehet megfelelni, ha erre hajtok, csak kudarcok fognak érni. Sőt, az sem szerencsés, ha én bejövök olyanoknak, akik nekem nem... nekem pl. nagyon kellemetlen az elutasítás, mindig rosszul érzem magam attól, ha hárítani kell valaki közeledését...

A lényeg, hogy az jön be, akivel azt érzem, hogy egyenrangú felek vagyunk, akivel tényleg főnyeremény tudunk lenni EGYMÁS számára! És fontos, hogy ez kölcsönös legyen, tehát ne csak nekem legyen a pasi főnyeremény, hanem azt érezzem, hogy én is az vagyok számára! :)

Az a legnagyobb problémád hogy turkálsz a nők fejében...

A nők úgy működnek mint egy fekete doboz, egy gép, aminek nem tudod mi van a belsejében, csak azt, ha be dobsz valamit mi esik ki.

De az hogy közben mire gondol azt még lehet h saját maga sem tudja...

Pl adsz neki egy virágot "jaj de kedves"sosem kaptam, egy lovag"utálom ezt a színt"de sóher zöld sincs benne"utálom ezt a virágot"ha azthiszi ettől szétteszem a lábam, hát téved" de az biztos h mosolyogni fog :-D

Szóval minden nő más és más helyzetben ugyan az is mást gondolna, így légy önmagad, tudd hohy mit akarsz és akinek így tetszel az önmagadért fog szeretni, nem azért mert megfelelsz valami elbaszott női magazin férfiideáljának...