Mit tennétek a helyemben?

Röviden leírom a történetem.Kb. 6 hónappal ezelőtt elköltöztem a feleségemtől , egy másik kapcsolat miatt , volt egy nő akibe őrülten beleszerettem.Azt gondoltam ez a szerelem különleges , olyan tökéletesen működött minden és azt éreztem ebből lesz egy közös szép élet , megjegyzem mindketten őrülten szerelmesek voltunk egymásba és közösen tervezgettük a jövőt, és akkor felszállt a rózsaszín köd .tudni kell , hogy ő is házas , csak ahogyan ez lenni szokott apuci elhanyagol és nem foglalkozik semmivel , azt gondolta van egy szuper mosogatógépe.Bevallom sajnáltam a barátnőm mert sokat sírt a vállamon miket kap otthon.Nekem pedig mindennél fontosabb és értékesebb ember volt a világon.De igen a rózsaszín köd , akkor amikor az én feleségem elkezdte a szokásos válási harcot , akkor ő megijedt , hogy náluk is kiderül a dolog , mert a férj persze semmit nem tudott a dologról , élték a kis mindennapi szűrke életüket és ment minden a maga útján.Akkor mikor megijedt hirtelen azt éreztem ő kifelé hátrál ebből a kapcsolatból , mert elmondása szerint beijedt és nem tudta mit is tegyen.Azokon a napokon amikor én magam alatt voltam a válás miatt soha nem volt melletem mert nem is tudott volna otthonról lelépni a férj miatt , inkább csak a távolból nézte a kínlódásom.Én több alkalommal válaszút elé állítottam a férj vagy én?Minden alkalommal nem mellettem döntött.Egyszer egy szép napon azt mondtam neki nincs ennek semmi értelme felejtsük el egymást,hozzá kell tennem nagyon fájt kimondani ezt mert őrülten szerelmes voltam bele.Aztán a következő időszakban elkezdtem megkeresni életem párját , mert azt éreztem túl leszek a csajon.Nem kellett sokáig várni találkoztam egy hölggyel akivel filmbe illő romantikus dolgokat éltem át , csodálatos volt vele.Csak hát ahogy az lenni szokott nem jött az első látásra szerelem , de azt éreztem nagyon fontos vagyok neki és most is az vagyok.Azt érzem kezdek beleszeretni.Igen ám de akkor jött a következő fondorlat , a napokban felkeresett az ex barátnőm aki kisírt szemekkel jelent meg az ajtómban és közölte , hogy ő nem tud elfelejteni és még mindíg ugyanúgy szeret és hogy ő nem akart bántani sohasem , meg kell értenem , hogy beijedt és az érzései még mindíg ugyanazok és hogy kezdjük újra és éljünk együtt(be kel vallanom nekem még ma sem közömbös),mindent eltervezett , hogy elhagyja a férjét és csak én kellek neki , meg minden.Én arra azt mondtam neki , hogy szerintem ami egyszer eltört és ősszedőlt azt már nem lehet tiszta lappal kezdeni , de ő csak bizonygatta , hogy nekem meg kell értenem megijedt , hisz hosszú ideig élt a házasságában és félt a változástól.Most elszánta magát , hogy szeretne velem boldogan élni velem , mert amit tőlem kapott azt még soha senki nem tudta megadni neki.Most teljesen össze vagyok zavarodva és vacilálok.Az agyam azt mondja felejtsd el , de a szívem meg azt súgja adj neki esélyt.Nem tudom mit tegyek mi a véleményetek?Azt érzem , hogy azokban a pillanatokban amikor tudtunk volna közös életet kezdeni akkor mindig hátat fordított és kihátrált.Szerintetek lehet jövője egy ilyen kapcsolatnak?