Úgy érzem soha nem lesz barátom. Lehetséges? 14/L

Na jó, most elmondom én, hogy jártam. Végigjártam a középiskolát és az egyetem első 2 évét is úgy hogy nem találtam magamnak olyan barátot amiet szeretnék. Volt egy, de vele is csak azért jártam, mert ő szerelmes volt belém, nekem meg nem volt senkim. Nagyon sokáig én is csúnyának tartottam magam, mindamellett hogy mindenki az ellenkezőjét állította, és 20 évesen még mindíg azt mondtam, hogy nekem soha nem lesz senkim, se barátom, se férjem. Így végső kétségbeesésemben vettem egy kutyát, és teljesen lemondtam a férfiakról. Eljutottam arra a pontra, hogy ha eddig nem volt senkim ezután sem lesz, és már nem is kell...

Erre csodák csodájára úgy 3 hónapja rám talált a szerelem, és most boldogabb vagyok mint valaha. Megtaláltam azt a fiút akit hosszú évekig kerestem.

A tanulságok a következők:

1. Még nagyon- nagyon fiatal vagy. Inkább játszodj, barátkozz (lányokkal is/ főleg), találj hobbit, sportolj, olvass és tanulj.

2. A középiskolában sok minden változni fog, pozitív hozzáállással és egy kis szocializációval a teljes életedet megváltoztathatod

3. A szerelem akkor és ott fog rádtalálni, ahol és amikor nem keresed.

4. Egy olyan kapcsolatra, amienre egy lány/nő valaha vágyik, olyanra meg kell érni, fel kell nőni hozzá. Ha a mostani párom akár egy évvel korábban érkezett volna az életembe, nem lettem volna felkészülve rá, és elbalátztam volna egy remek és ígéretes kapcsolatot.

Tudom, hogy nehéz mindenhol párocskákat látni, de a számodra ennek még nincs itt az ideje. Ne sürgesd. Nem éri meg, minden csakis a maga idejében jön el, semmiképpen sem hamarabb. Csak önmagadat emészted, ha folyton ezen rágódsz. 21/L