Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan építhetek bizalmat és hagyhatom hátra a kételyeket?
A párommal évek óta ismerjük egymást, de csupán fél éve vagyunk együtt. Korábban már voltak hosszú kapcsolataim, többévesek, ahol a féltékenység szikrája sem lobbant fel bennem.
A barátom előttem még nem élt komoly kapcsolatban, egyik virágról szállt a másikra. Ez még nem is zavarna, de az utcán nyíltan és szégyenérzet nélkül bámul (nem csak rápillant, nem csak észrevesz) és végigmér nőket. Volt, hogy többször is beszéltem hozzá és csak akkor jöttem rá, miért nem érkezik válasz, mikor megláttam, hogy egy ruhát alig viselő hölgyet méregetett.
Megalázónak éreztem, de sosem hisztiztem emiatt. Szóvá tettem ugyan, mert bennem borzasztóan nyomasztó érzést hagyott és értelemszerűen rosszul esett, mivel én magam önértékelési gondokkal küzdök.
Egy barátnőjének mégis úgy adta tovább a történteket, hogy féltékenykedem. Azt sem értettem, miért egy nőnél vigasztalódik, mikor a legjobb barátjával egy héten többször is összeülnek kocsmázni.
Úgy érzem, toleráns voltam vele szemben és időben szóltam, hogy engem ez bánt. Ő azzal védekezik, hogy "eddig is ezt csinálta, világéletében megnézett más nőket és nem olyan könnyű leszokni erről". Felhoztam, hogy bennem ez bizalmatlanságot szül, mire ő megsértődött. Elhiszem, hogy rosszul esett neki, de ez az egész számomra is bántó.
Sajnos nem tudok nyugodt lenni, megoldást keresek, hogyan tudnám befejezni az állandó kétkedést, hogy éppen kinek mikor panaszkodik rólam vagy éppen keres vigaszt nőknél, mikor talál nálam jobbat.
Ti hogyan kezelitek az ilyen helyzeteket? A segítségeteket kérem.
válasza:Mi a párommal van, hogy együtt gusztáljuk a lányokat, van mikor megnézem és megmutatom neki. Szépek a nők, jó őket nézni, de ettől még a páromat szeretem. Az a baj, hogy nem érzed a szeretetét, szerelmét, mert ha éreznéd, akkor az ilyesmi nem érdekelne. Nekem is vannak nő barátaim, és ebből sincs probléma.
A probléma a te problémád, mert önértékelési gondjaid vannak. Itt nem az a megoldás, hogy megtiltod, hogy ne nézzen senkire, hanem az, hogy akár szakemberhez fordulva helyreállítod az önbecsülésedet.
válasza:Mondjuk attól, mert megnézi a nőket még egyáltalán nem biztos, hogy mást is keres.
Ettől függetlenül abban egyetértek veled, hogy ez megalázó. A pasival nem értek egyet, hogy "olyan nehéz erről leszokni", ugyanis ez csak akaraterő kérdése és nem is akkora, mint ha valaki a dohányzásról vagy az ivásról készülne leszokni. Erőt kéne vennie magán és amikor vele vagy, akkor nem ilyen nyíltan mustrálni a nőket. Ez tényleg csak akaraterő kérdése, semmi más.
Nekem a volt férjem is megnézte a nőket, igaz, nem úgy mint a tiéd, de volt, hogy megjegyzést tett. Ez nekem rosszul esett, az önbizalmam eléggé a béka feneke alatt volt. A második férjem sincs fából és van szeme, tehát látja, ha egy jó nő megy vele szemben az utcán, megnézi, de egy pillantásra. Mellette nem is vagyok féltékeny, ráadásul mélységesen tisztel és szeret, nem is lenne okom féltékenységre.
válasza:Valóban a módjával van problémám. Nem tiltottam meg neki, tudom, hogy azzal semmit nem érnék el és egyébként is, nem tartom jó dolognak, ha tabuk vannak egy kapcsolatban.
Kell önbizalomra dolgoznom, ez igaz, leginkább azt nem tudom elfogadni, hogy nem csak egy-kétszer fordul elő, hanem többször is és eléggé látványosan.
Nekem is van szemem és látom én is a szép hölgyeket :) Csak szerintem fordított esetben az ilyen figyelemeltereléseket ő sem venné jó néven.
válasza: válasza:Lehet lepontoznak, de attól még így gondolom: ha IGAZÁN szeretne, nem nézné olyan látványosan, számodra megalázóan a csajokat. Amikor veled sétál, igyekezne moderálni magát, hogy csak épp pár pillantást vet rájuk, azt is normálisan, nem azzal a tipikus vetkőztető nézéssel méregetné őket.
Miért moderálná magát? Mert tudja, hogy a vetkőztető nézése téged zavar, hogy neked az fáj.
Ha igazán szeretne, nem okozna fájdalmat.
Sajnos az apám is ilyen volt...még az én jelenlétemben is úgy bámulta a csajokat, hogy szinte kocsányon lógott a szeme. Ezt még elviseltem volna, de amikor jó hangosan megjegyzéseket tett, hogy ilyen meg olyan a melle, feneke - persze ezt közönségesen, meg "így megy úgy megba..nám" - ráadásul mindezt úgy, hogy mellette sétál a LÁNYA,vagyis én, a kiskorú gyereke, hát...besokalltam. Kisgyerekként még nem mondtam neki, csak csendben szenvedtem...kamaszként viszont kerek perec kijelentettem, hogy ez nekem nagyon fáj, nagyon zavar, és nem jöhet velem sehova, még szülőire sem mehet el, mert csak szégyent hoz rám a megjegyzéseivel, a viselkedésével. Egy igazi apa nem csinál ilyet a lányával ha szereti, nem égeti le úton útfélen...Na ekkor magához tért, és többé meg sem szólalt, ha velem volt és csajokat látott. Azért nézte őket, de azt is moderálva.
Ez volt az egyetlen rossz szokása, ezt leszámítva nagyon jó apa volt :) Sokan összetennék a két kezüket és térden állva adnának érte hálát, ha olyan apjuk lett volna, mint az enyém :)
válasza:Fél éve vagytok együtt, elvileg most lenne a max fokozaton a szerelem, de a párodnak fontosabb idegen csajok kirakott mellét bámulni, mint a te méltóságod és önbizalmad.. mit akarsz te itt építgetni? Nem látod, hogy egyedül evezel a csónakban?
"még nem élt komoly kapcsolatban, egyik virágról szállt a másikra."
És te úgy gondoltad, hogy majd pont miattad fog megváltozni... hát akkor nincsenek neked önbizalomgondjaid, mert ez nagyon beképzelt gondolat. Miért lennél te különb, mint az eddigiek, (meg az utánad következők) ? Ő ilyen és kész.
Édesapámnak is úgy sikerült letenni a cigit, hogy egyik nap még szívta, másnap elajándékozta a maradék fél dobozt és azóta sem gyújtott rá. Sőt, már rosszul van a füsttől is.
Visszatérve pedig hasonlóképpen gondolkoztam én is, kétszer jött szóba köztünk a dolog, a másodiknál mondtam neki, hogy ha tényleg nem jelent neki semmit ez a bámulgatósdi, nekem viszont fájdalmat okoz ezzel, akkor nem kéne gondot jelentenie, hogy abbahagyja. Valami azonban mégiscsak sántít, ha nem megy.
Sajnos, utolsó válaszoló, tényleg önbizalomhoz vezethetők vissza a gondjaim - még hétköznapi szituációkhoz is bátorságot kell néha gyűjtenem, amelyek neked vagy bárki másnak természetesnek tűnnek.
Inkább úgy fogalmaznék, hogy jól esett a figyelme, ahogyan bánik velem, ez a probléma körülbelül 2 hónapja ütötte fel a fejét. Nem gondoltam egyáltalán, hogy "na majd én megváltoztatom". Egyáltalán nem ez volt a célom. Sőt, ezen kívül nem is volna semmi negatívum, mindenével együtt szeretem. Egyszerűen csak hagytam magam sodorni az eseményekkel és megszerettem őt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!