Lányok! Mik azok a tulajdonságok, amiket szerettek a pasitokban? És mi az amit nem?

Szeretek:

Intelligens, jó humorú, megbízható, hûséges.

Nem szeretek:

Gyerekes, rám erõlteti magát, túl érzékeny.

Szeretem, hogy:

Nagyon jó humora van és vág az esze, ezért nagyon szórakoztató társaság, és úgy meg tud nevettetni, hogy néha folynak a könnyeim.

Sokkal okosabb és intelligensebb nálam, meg rengeteget olvas, ezért egy csomó témáról tud érdekes dolgokat mesélni.

Fel tudok rá nézni, és nem csak szeretni, hanem tisztelni is tudom.

A legmegbízhatóbb ember, akit ismerek.

Nemcsak egészséges önértékelése és önbizalma van, hanem kellő önismerete is.

Tudja a saját életét a saját elképzelései szerint élni, és nagyon jól kezeli azokat a helyzeteket, amikor mások (család, kollégák, stb.) próbálnák manipulálni, vagy mindenféle érzelmi játszmákkal rávenni, hogy inkább az ő elképzeléseik szerint csináljon bizonyos dolgokat.

Felelősséget vállal mindenért, amit kimond vagy megtesz, és azon kevés emberek egyike, akit ismerek, aki csak olyan dolgot mond ki, amit tényleg komolyan is gondol.

Nagyon jó megfigyelő és emberismerő, és mióta közelebb kerültünk egymáshoz, képes új dolgokat mondani nekem saját magamról, és el kell ismernem, hogy igaza van, még olyankor is, ha időnként olyan tükröt tart elém, amibe nem kellemes belepillantani.

Aki nem akar megváltoztatni, "megnevelni" vagy a saját elképzeléseinek megfelelően formálni, de tud arra motiválni, hogy jobb társa legyek, jobb ember legyek és a legtöbbet hozzam ki saját magamból.

Úgy tud maga mellett tartani, hogy nem korlátoz a szabadságomban és megbízik bennem, amit én különösen tudok értékelni, mert volt olyan férfi az életemben, akivel ez nem így működött, és amikor abban a kapcsolatban úgy éreztem, hogy kimerítettem mindent, ami a saját mozgásteremen belül volt, emiatt hagytam el, ami piszok nehéz döntés volt, mert nagyon szerettem.

Aki akkor sem tűrné el, hogy hisztis liba módjára viselkedjek, ha - határozott szándékom ellenére - valaha is megpróbálnám. :-) Ez nekem azért fontos, mert ha nem így lenne, akkor nem igazán tudnék rá férfiként tekinteni.

(Lehet, hogy nem szép tőlem, de elég kritikus vagyok azzal szemben, amikor akár nők, akár férfiak olyan dolgokat engednek meg maguknak a párjukkal, vagy bárki mással szemben, amit ők maguk zokon vennének és nehezen tűrnének el a másiktól.)

Biztonságban érzem magam mellette, és nem csak azért, mert fizikailag jóval erősebb nálam.

Megőrzi a lélekjelenlétét és helytáll olyan helyzetekben is, amikor én nő létemre leginkább csak arra vagyok képes, hogy megijedjek, kétségbe essek, netalán pánikoljak, és mire én képes lennék gondolkozni és dönteni, ő már rég teszi a legjobbat, amit az adott helyzetben lehet.

Nagyon jó Vele a szex, mert határozott és szenvedélyes, ugyanakkor figyelmes, odaadó és önzetlen az ágyban, pedig bizonyos értelemben nem vagyok "könnyű eset".

Tudom, hogy a "jóban-rosszban" az Vele valóban jóban-rosszban.

Az, amit néha nehezebben viselek, az egyrészt az, hogy hajlamos túl szigorú és kritikus lenni másokkal (ami nagyrészt talán abból fakad, hogy saját magával szemben is nagyon maximalista), én meg sokkal toleránsabb és elfogadóbb vagyok mások hibáival és gyengeségeivel.

Alapvetően alkalmazkodóképes, de egyes dolgokról nagyon határozott elképzelése van, ami nem mindig egyezik az enyémmel. Többnyire engedek, és alkalmazkodom, mert a béke és a harmónia fontosabb nekem, mint hogy igazam legyen, vagy az én elképzelésem érvényesüljön, de azokban a dolgokban, amik nekem kifejezetten fontosak, időnként nehéz egyetértésre, vagy valamifajta kompromisszumra jutni Vele, és "küzdünk" egymással. :-)

Makacssággal és akaratossággal nála nem mennék semmire, de kedvességgel és humorral azért időnként le tudom ilyenkor venni a lábáról. :-)