Mi a problémám? Mi ezek az érzések? Mi kéne tennem velük?

Igazából, még magamnak sem tudom megfogalmazni, hogy mi a bajom.

Barátommal semmi probléma nincs. Szeretem..ő is nagyon szeret. Úgy néz ki össze is illünk. Csak...anyukája...

Szóval ahogy párom mondja anyukája nehéz eset.

Párom városban lakik albérletben, meló miatt. Amúgy faluban van "otthona", ahol ugye anyja van. Hétvégenként haza szokott menni hozzá. Egyszer volt, hogy nem szombaton ment, hanem csak vasárnap, mert szombaton csináltunk közös programot. Ezen anyja kiakadt..mert, hogy sose nincs otthon, meg nem is kíváncsi rá stb. Párom meg ezt nagyon rosszul veszi. Ezért mindig anyja kedvében jár, hogy anyja ne akadjon ki.

Pl.: Nem mutat be anyjának, mert az anyjának ez egy mérföldkő...és csak 3 hónap után lehet egy csajt bemutatni.

( Mondjuk, már nem is vágyom bemutatásra. Csak zavar, hogy nem vállal föl, meg nem mer ezen változtatni, mert fél anyjától)

Eddig elnéztem, gondoltam majd megszokom, vagy elfogadom a helyzetet. De egyre jobban zavar.

Tegnap nála voltam hívta az anyja (naponta beszél vele), és nem mondta, hogy ott vagyok. Nem ez volt az első... De most rákérdeztem, hogy anyjának nem szabad mondani? Erre azt mondta, hogy nem akarja mondani, mert akkor azzal fog jönni, hogy állandóan együtt vagyunk..

(amúgy anyja tud rólam).

Tudom ez semmiség, meg lehet másoknak nem zavarna, de tegnap már nagyon rosszul esett. El is ment a kedvem..

De akkor most mi is zavar? Ha el szeretném mondani páromnak az érzéseimet, hogyan fogalmazzam meg? Vagy mit kéne tennem az érzéssel?

(Igen elég friss a kapcsolat. 2 hónapja vagyunk csak együtt. Ha ez számít..)

24L