Egy kapcsolatban nem szabad beszélni a saját gondjaimról, panaszkodni?

Szerintem ez emberfüggő. Egy egészséges párkapcsolatban a felek megosztják a problémájukat vagy elmondják mi bántja őket, a titok szerintem az hogy nem kell a másiktól várni a megoldást. Elmondhatod, hogy rossz volt a napod, de arra figyelj, hogy ne mindig csak panaszkodj az hosszútávon megterhelő. Viszont megjátszanod sem kell magad, ha a párod szeret örömmel veszi ha megbízol benne és segít ha tud.

Idén elvesztettem két nagyszülőmet, mindkét szülőm volt már kórházban, műtéteken, kezeléseken, betegek. Emellett a családban több rokon is lett rákos, van, aki már meg is halt 2 hónap leforgása alatt. A macskám is beteg lett, őt is műtétekre hordozom, és még az egyik autónkat is összetörték idén. Ha a barátomnak ezeket nem mondhatnám el, és nem panaszkodhatnék néha, hogy miért történik velünk ennyi minden rossz, valószínűleg már nem a barátom lenne. Ha azt látnám rajta, hogy számára teher, amiért én rosszkedvű vagyok a családomat ért tragédiák miatt, és nem mutatna érdeklődést, azonnal szakítanék. Nyilván nem zokogok minden nap a vállán, de úgy gondolom, megengedhetem magamnak, hogy néha besokalljak.