Jogos volt a kifakadásom?

A barátommal most költöztünk össze, mindketten dolgozunk. Reggel nem tudtam kitakarítani, mert ő éjszakás, alszik és egy kanalat nem lehet úgy arrébb tenni, hogy ne ébredjen fel. Felébredt, gépezett 1 órát, addig én porszívóztam, mostam, mosogattam, stb, aztán befogtam, hogy mosson fel. Aztán elkezd hisztizni, hogy de ő csak 1 órát tudott gépezni, én meg délelőtt nem csináltam semmit (de mit kellett volna ha ő alszik?). Végig köcsögölt, csomó cuccát mondtam, hogy tegye el (pl a strandpapucs amit már 2 hónapja könyörgök, hogy vigyen haza), odanyomom a kezébe, erre visszateszi oda ahol volt, meg még rugdossa az én cipőmet, hogy az enyém is ott van, de annyira hülye, hát abban az 1 db bokacsizmában megyek ki az utcára, de még neki áll feljebb, amikor 5 pár cipője kint van, amit nem is hord... Már olyan ideges voltam, hogy amikor ment az anyjához, utána hajítottam a cipőit, hogy ha ő nem teszi el, akkor tessék, rendeztem a sorsukat...

Nagyon idegesít, hogy ennyire mihaszna, és még ő magyaráz nekem? Komolyan, eldobom az agyam...