Vajon mi lehet a gond velem hogy az emberekből ellenszenvet válthatok ki?

Voltak már fiúkkal kapcsolataim, de szakítottak velem. Ilyen kifogásokkal szakítottak velem, hogy én túl jó vagyok hozzájuk. Vagy pedig én szakítottam mert velem nem foglalkoztak épp eleget. Minden párkapcsolatomban adtam teret a másik félnek, senkire nem akaszkodtam rá. Úgy hogy nem értem mi lehet velem a probléma. De az emberi kapcsolataim sem jobbak. Sosem volt még egy barátnőm sem az általános iskolában, sem a gimiben. Most is egy tanfolyamra járok, ahol próbáltam barátkozni, de még is elutasítottak. Szóltam hozzájuk, válaszoltak, de hozzám ők maguktól nem szóltak. Ha a tanfolyamon kérek vkitől segítséget nem szívesen jön oda segíteni. Amúgy csendesebb, nyugodtabb tipúsúú ember vagyok. Úgy érzem magamat, mint ha egy nagy nulla lennék, aki az élettől nem érdemel meg semmi jót. L/21