Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Egy lánynak egyáltalán nem szabad/illik szóba hoznia az eljegyzést?
Ha vannak tervei azt illetően, hogy ő kb mikorra szeretne megházasodni, vagy hogy tervezte a dolgokat, akkor is a férfira kell bízni, hogy majd ha a férfi akarja, megkéri, ha meg nem akarja, akkor a lány így járt?
Olvastam egy hasonló kérdést, ahol a kérdező (lány) elmondta a barátjának, hogy ő azt szeretné, ha kb 2 éven belül azért eljegyezné őt a párja, de erre nagyon sokat lehurrogták, hogy az a férfi dolga, a férfinak kell eldönteni, hogy akar-e esküvőt, és a lány rosszul tette, hogy megadott egy körülbelüli időintervallumot a férfinak.
Szerintetek hogy van ez manapság? A lánynak tényleg nem szabad elmondania, ha vannak tervei és elképzelései a jegyességet és az esküvőt illetően?
Alapvetően ez szerintem is a férfi dolga, hogy megkérje a lányt. De egy kapcsolat attól még 2 emberről szól, és szerintem nem igazságos, hogy csak az egyik félnek legyen beleszólása abba, hogyan alakuljanak a dolgaik, mert ez mindkét felet érinti - a nőt is -, ezért én a magam részéről úgy gondolom, mind a kettejüknek lehetnek elképzeléseik, amit egy kapcsolatban nyugodtan meg is kellene tudni beszélni a másikkal.
válasza:De ezzel, hogy a kérdező kijelentette, hogy ő 2 éven belül el akarja magát jegyeztetni teljesen megölte a dolgot, elveszett a varázsa az egésznek, mondhatni kötelezővé vált, ami elég gáz szerintem mindkét félnek.
Nem azzal van a probléma, hogy szeretne férjhez menni, hanem azzal, ahogy ezt a kívánságát majdhogynem ráerőlteti a másikra.
válasza: válasza:annál a topiknál nem azért lőtték le, mert a férfi dolga lenne kizárólag.... Hanem azért mert tényeket közölt, én én én. Kicsit ilyen koncentrációs tábor fílingje volt nekem.
- Akkor két év múlva eljegyzel, rendben?
- Hmm.
- jó, akkor beírom, hanyadika is van ma? Ja igen. Tehát 2016. 02. 07. Eljegyzés. Aztán, mivel egy év a jegyesség, akkor beírom a naptárba az esküvőt is, várjál már vésem is...
- Nade szivem...
- Mit motyogsz, mi nem jó?!
Na most ez nyilván ki lett sarkítva, de nekem nagyon ez jött le a kérdező stílusából
válasza:Szerintem ez mindkét oldalról baromi hülyén veszi ki magát. Bármelyik fél mondaná, hogy "mi lenne, ha két év múlva lenne egy eljegyzésünk", az egyszerűen lelombozó.
Inkább legyen az, hogy ha jól érzi magát a kapcsolatban mindegyik fél, boldogság van, akkor legyen az bármelyikük, mondja meg a másiknak: szeretlek, szeretném, ha házastársak lennénk.
Abból nincs félreértés, nincs vita, nem számítanak a szerepek, lehet akár nő, akár férfi az illető. Aztán vagy beleegyezik, vagy talál valami kifogást - de azért egy nemleges válasz után biztos megingana a bizalmam.
válasza:Ha már az illemnél tartunk....
Egy férfinek illik tudni, hogy feleslegesen nem rabolja a nő idejét, ha nem akar esküvőt, családot, csak elvan, mint a befőtt.
Beszélni kell a közös jövőről, mert ha nem egyeznek az elképzelések, akkor kár rabolni egymás idejét.
Költőnő, egy kicsit tényleg sarkítasz, de jót mosolyogtam a példán. :)
Igen, lehet, hogy a kérdés leírásánál kicsit furán fogalmazott a másik kérdező, de utána több helyen is leírta, hogy azért nem volt ennyire vészes a helyzet. :)
Most kicsit beleolvasgattam abba a topikba is, hátha én emlékeztem rosszul, bemásolom a kérdező egyik válaszát. :)
"Nem közöltem vele a tényeket, annyit mondtam csak neki, hogy én szeretném, ha azért 2 éven belül komolyabb szintre emelkedne a kapcsolatunk, már csak a gyerekvállalás miatt is, és hogy nagyon örülnék annak, ha esetleg lassan megfontolná az eljegyzést. Ezen mi a tényközlés? Nem álltam elé, hogy na, akkor jövőre, június 2-án kérd meg a kezem, különben baj lesz. Nem. Én egyszerűen csak elmondtam neki, hogy én mit szeretnék, hogy gondoltam a dolgokat, nagyjából miket terveztem a jövőre nézve, és ennyi. Azt gondoltam, 4 év után nem olyan nagy bűn ezt szóba hozni a párunk előtt, főleg nem akkor, ha amúgy is közös életet tervezünk együtt."
Szerintem nem olyan vészes ez, de meglepődtem, hogy sokakból igen erős ellenkezést váltott ki. Valahol persze az is érthető, elvégre ez valóban egy kicsit meredek így, ebben a formában, de beszélni erről szerintem azért nem olyan nagy bűn. :)
Amúgy itt van a másik kérdés, ami miatt egyáltalán megfogalmazódott bennem ez az egész.
http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__eljegyzes..
Ami engem illet, szerintem lehet és kell is beszélni erről a témáról egymás között - persze talán nem ennyire nyíltan és nem feltétlenül évekhez kötve -, mert úgy gondolom, igenis jó, ha tudjuk, mit vár el a kapcsolattól a másik. Mindenesetre számomra meglepő és érdekes volt olvasgatni mind a kérdező, mind a válaszadók hozzászólásait.
válasza:igen, értem, mire gondolsz :)
én is annak a híve vagyok, h ezekről beszélni kell, csak a stílus a nem mindegy ;)
válasza: válasza:Kimondva-kimondatlanul a mai házasságok döntő többsége azért köttetik meg, mert gyereket és családot akarnak....mondhatni a házasság célja a gyerekvállalás. Több olyan válásról is tudok, ahol azért mentek szét néhány hónappal az esküvő után, mert nem jött össze a baba és ultimátumot adtak egymásnak...mert mindent előre elterveztek. Szánalmas. A gyerek soha nem lehet egy kapcsolat célja....egy gyerek egy szerelmi kapcsolat gyümölcse és rohadtul nem kéne számítania, hogy egy élettársi viszonyból vagy egy házassági kapcsolatból született.
Szerintem ez kizárólag a 2 fél megállapodásán múlik, ha nem tudnak megegyezni a közös jövőről, akkor teljesen felesleges együtt maradniuk, mert úgy sem fogják meggyőzni egymást.
37F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!