Lehetséges a közös jövő eltérő célokkal?

Nyolc hónapja vagyok együtt a párommal (én 22L, ő 26F), és nagyon félek, hogy az eltérő céljaink miatt legkésőbb egy év múlva szakítani fogunk. Ő most tanul, ha végez, szeretne előbb itt, utána pedig akár külföldön is gyakorlatot szerezni. Az a típusú fiú, aki tényleg ki is menne, nem csak beszél róla, és a szakmájának köszönhetően tárva van előtte az egész világ, akár állandó munkát is kaphat külföldön. Én dolgozom, de rossz szakmaválasztás miatt nem a szakterületemen, pár hónap múlva szeretnék visszaülni az iskolapadba, és a jelenlegi munkakörömnek megfelelően átképezni magam, mivel végre megtaláltam, mi az, ami érdekel, és amivel fizető, stabil állást is tudnék találni - illetve a mostani helyemen előrébb lépni. De, ha azt kitanulom, más országban nem kapnék vele munkát. (És egészen eddig nem is terveztem, hogy más országban megpróbáljam.)

Félek, mi lesz, amikor végez az iskolával. Félek, hogy vége lesz a kapcsolatunknak. Eddig minden rendben volt, nincs olyan, amin veszekedhetnénk, és olyan soká lesz még, nem merem felhozni előtte, hogy én már azon agyalok, mi lesz akkor. Nem akarom marasztalni, mert jót akarok neki, de azt sem, hogy itt hagyjon. Félek, hogy nem fog magával hívni, és attól is, hogy, ha esetleg magával hív, nem lesz elég merszem igent mondani, hiszen használhatatlan szakmákkal bizonytalan alkalmi munkákra lennék ítélve. Kitartott nő pedig nem leszek, hogy az ő biztos fizetéséből éljek. Egyszóval teljesen bizonytalan vagyok. Szerintetek lehet így közös jövőnk? És, ha nem, mit csináljak? Nem akarok szakítani. Úgy érzem, szeretem, de az agyam hátsó részében ott motoszkál, hogy ne szeressek belé túlságosan, mert előbb-utóbb el kell engednem. De nem tudom elengedni.