Szakítás? Hogyan?

Fogalmam sincs, hogy csináljam, sosem szakítottam még. Arra gondoltam írnék egy levelet, és miután eltöltjük egymással a holnapi napot ott hagyom neki az íróasztalán. Szeretnék még egy utolsó szép emléket szerezni neki. Fiatalabb nálam és nem igazán érzem azt, hogy köztünk ez működne. Kedves, aranyos és mindent megtesz nekem, sőt még kedvelem is, de valahogy hiányzik a borzongás, és nem szeretném átverni, nem szeretnék kiszúrni vele, mert nem ezt érdemli, valamint kihasználni sem. Most érzem igazán, hogy kinőttem abból, hogy állandóan a másikon lógjak, folyamatosan csókolózzunk, ölelkezzünk a folyosón mindenki szeme láttára, állandóan érintkezzünk, beszélgessünk reggeltől estig facebook-n. Szegénykémmel még a csókolózást sem élvezem igazán, túlságosan odafigyelek arra, hogy a nyelve a számba van, vagy hogy hogyan irányítsak mert egyszerűen nem tud. Viszont azt hiszem elkövettem egy hibát azzal, hogy lefeküdtünk egymással. Nagyon korainak gondolom, de igazából amikor megtettem én nem hittem volna, hogy majd ő többet akar. Nagyon rossz kapcsolaton vagyok túl és nem akarok semmi érzelmet, mert most minden hiányzik az életemből csak a csalódás nem, hisz tanulok, érettségi, utána pedig egyetemre szeretnék menni, és jó lenne ha felvennének. Ez meg a másik... messzire megyek suliba, csak távkapcsolat lenne belőle azt meg végképp nem szeretném. Tudom, hogy nagyon rossz dolog amire készülök, és már most bűntudatom van, de inkább egyszer fájjon jobban neki, mint sokszor. Holnap az egész napot együtt töltjük. Suliban, majd náluk ebéd meg kis együtt lét... végül ott hagynám a levelet az íróasztalán. Most úgyis tavaszi szünet lesz, jobb lesz neki ha nem lát. Szerintetek ez így rendben van? Nem tudnám szemtől szemben elmondani, mert elsírnám magam, és nem szeretnék vele összeveszni, nem érdemli meg. Mit írjak, vagy tegyek?

Köszönöm a segítséget!