Mit gondoltok a távkapcsolatokról?

A kis szerelmet elfújja, a nagyot felerősíti?

Nekem nincs erről pozitív véleményem, de biztos vannak, akiknél működik.

Nekem kb 700 km volt.

1 évig tartott.

Csak az a baj, hogy még mindig halálosan szeretem. 4 hónapja szakítottunk.

Az a véleményem róla, hogy soha, soha, soha és SOHA.

Még ha rendszeresen találkozgattok is, mondjuk minden (vagy minden második) hétvégén- nem. Akkor van értelme egyedül, ha belátható időn belül van remény a változásra. Mármint, mittudomén, max fél év után összeköltözhettek meg ilyesmi. Különben csak elpocsékolt idő.

Persze, vannak olyanok, akiknek összejön- személyesen is ismerek hasonló párt, ők a nyáron házasodtak össze, hogy előzőleg két évig csak havonta egyszer találkoztak. Nekik összejött. Most jól vannak, boldogok és nagyon helyes pár. De ha eleve távkapcsolatnak is indul, akkor még annyi értelme sincs, mint különben lenne. Nem, nem, nem, nem. Soha. Nagyon ellenzem. Nekem is volt részem benne. Nem úgy kezdődött, másfél évig, minden rózsaszín volt és puha vattafelhőkön úszott, aránylag gyakran találkoztunk, két hónap múlva szembesültem azzal, hogy amint elmentem tanulni egyetemre, kb egy hónap után talált már magának másik nőt. Velem párhuzamosan. Miközben én engedelmesen ültem minden péntek és szombat este (amikor nem mentem haza) a gép előtt, nem mentem sehova, nehogy ő féltékeny legyen. És ott nem volt egész 200 km. Szóval nagyon jól kell választani, nagyon jól kell tudni, nagyon bízni kell ahhoz, hogy ez működjön. Keveseknek jön össze, és nem csak a magam rossz tapasztalata miatt mondom ezt. Másokon is látom. A környezetemben ugye egy párnak összejött, sokan még próbálkoztak vele- eredménytelenül. De ahogy érzed. Lehet, hogy nektek még működhet is. Sok sikert hozzá!