Mit csináljak ha a barátom anyja manipulálni próbál engem is és a barátomat is? Mézesmázossággal rejti el a valódi érzéseit, szándékait.

#2. Írtam konkrétumot alul, például az oktalan telefonhívások, amikor direkt olyankor hívja, ha együtt vagyunk és máskor nem. Amikor olyanokkal hívja fel, amit a nap folyamán már elmondott neki. De olyan is volt, hogy tudta hogy végre kettesben lehetünk a barátommal és akkor hívta, nem is akármeddig, mert kb. negyed óráig hagyta kicsöngeni a telefont. Szerintem azért vannak dolgok, amelyek egy idő után elég feltűnőek. De sok dolog csak akkor válik világossá, ha a saját bőrén tapasztalja az ember és nem leírják neki. Másfelől, én nem akarom a barátomat az anyja ellen hangolni, olyan személy vagyok aki megmondja a véleményét nyíltan és nem alattomosan mismásol. Épp ezért nem jövünk ki az anyjával. Ha tehetném, egy nyílt beszélgetést folytatnék vele, de tudom, hogy ő erre nem képes.

Nem az a bajom, hogy nem hív fel telefonon ENGEM, hanem az hogy a fiáért nem teszi meg, nem veszi észre hogy ezzel a fiának tesz rosszat és akár tönkre is teheti a kapcsolatát. Egyszóval önző, mert csak a saját tüskéje érdekli vagyis az hogy ő úgy érzi elveszem tőle, a kicsi gyermekét. Hozzáteszem, ha ellenkező esetben lenne így, vagyis a barátomnak lenne az én édesanyámmal konfliktusa, akkor anyukám rögtön felhívná és azt mondaná beszéljék meg mi a gond, mindenki érdekében. Tehát hagsúlyozom, nem rólam van szó, hanem arról, hogy ez egy alapvető emberi gesztus, problémamegoldás. Ha tényleg szeretne az anyja engem, ahogy a fiának előadja azt, akkor nyilván keresne is. :) Ennyi az egész.

2. válaszoló, még valamit az előző írásomhoz. Vannak bizonyos epés megjegyzései is, amik mellett nem lehet elmenni. Mikor például megjött nekem (bocs hogy ilyet leírok) annyira fájt a hasam, hogy nem tudtam megmozdulni. Ez új volt mert korábban ilyen velem nem fordult elő és így erre való gyógyszert sem tartottunk itthon. Anyukámnak haza kellett jönnie a munkából és venni gyógyszert is. Amikor ez kedves "talánjövendőbeli" anyósom fülébe jutott, az első reakciója az volt: ezt nem érti, minek kell rögtön hazafutni hozzám? Hogy megsimogassák a hasam?" és ehhez hasonló megjegyzések. Másik, mikor vidéken voltunk a rokonaiknál a nő családtagok mind a kanaén ültek a nagy szobában, én meg a parkettán csücsültem. Szó se róla, elviseltem szó nélkül, de ahogy néztem, őket nem nagyon érdekelte a kényelmem. Lehet hogy csak a család szokásai térnek el, de nekünk mindig a vendégek kényelme a legfontosabb...

És ha érdekel, tudok még mást is írni amit tovább nem taglalgatnék itt nyilvánosan

Erről van szó, nem arról beszélek hogy "csak úgy" nem hív fel, hanem hogy több mint egy hónapja nem megyek hozzájuk és nem is érdeklődik tőlem, hogy ez miért van, miért nem megyek? Holott gondolhatja hogy valami nincs rendben...

És a másik, hogy nem kell fenntartania magának a fiát és kisajátítani, mert ezt csinálja, elvárja hogy otthon legyen vele ha a férje épp dolgozik, mert ő nem akar egyedül aludni...

De nem fogok itt magyarázkodni, aki nem akarja megérteni, vagy segíteni, csak kiforgatni a szavaimat, az ne is írjon ide. Én tudom, mert én vagyok benne, de bánom hogy feltettem a kérdést, mert a lényeg abszolúte nem jön át, ha az ember kívülálló és nem tapasztalja.