Hogyan lépjek túl ezen a rossz érzésen?

A helyzet a következő: Van egy srác, akit már több mint fél éve ismerek. Amikor megismertem már akkor alakultak közöttünk a dolgok, de kb egy hónapja találtunk igazán egymásra.

Én úgy vettem észre a férfiaknál, hogy az ismerkedés első pár hetében kicsit jobban tepernek a nő után. Talán az újdonság miatt, talán a félelem miatt, hogy a nő lelép, talán csak bizonyítani akarnak. Viszont miután a nő marad, és a férfi kezdi megszokni kettejük helyzetét kicsit lentebb ad férfi és már nem hajt annyira.

De javítsatok ki ha tévedek.

Na most én is ilyen helyzetben vagyok. Úgy tűnik így egy hónap után megszokott és már nem hajt utánam annyira. Bőven megelégszik annyival ha a melóhelyen találkozunk, és azzal, ha akkor megyünk el kávézni, illetve akkor alszunk egymásnál, ha egyszerre végzünk a munkával.

Talán ez a természetes. Viszont én agyalni kezdtem. Megijedtem, hogy mivan ha már nem érdeklem annyira, és mivan ha megunt, ha már nem akar annyira velem lenni...

Az előző barátaimnál is ez volt... én elkezdtem agyalni, kiakadtam, sokszor nekik is felhoztam ezt, madnem számon kérve őket, és így persze, hogy vége lett az egésznek.

A mostaninál szeretném ezt a rossz érzésemet legyőzni. Ha nem számítana ennyire ez a pasi, akkor sokkal lazábban venném az egészet... de így nehéz...

Az a kérdésem, hogy hogyan tudnék ezen túllépni? Hogyan győzzem le ezt a sok agyalást? Nem akarom ezzel elrontani a kettőnk közötti kapcsolatot.

Köszönöm.

21/L