Mit kéne tennem ebben a helyzetben ami kialakult kettőnk között?

Kérdező, ha szereted, ha nem, össze kell szedned magad és szakítanotok kell.

Ismerek olyat a környezetemben, aki ezt megtette. Bevallottan és egyértelműen totál fülig szerelmes volt a srácba, aki bár jártak, és eleinte minden oké volt, végül egy beszélgetésen elmondta, hogy sajnos nem képes a szerelmet viszonozni. Mivel a srác tisztességes ember, ezért a ő is elmondta, hogy bár nincs szerelem, ő egyelőre jól érzi magát a lánnyal, és nem lenne rossz együtt maradni.

A lány viszont azt mondta erre, hogy neki ez kevés, és annak ellenére szakított, hogy - mint már írtam - teljesen szerelmes volt.

Addig is bírtam a nőt (a történetben nekem a srác az egyik legjobb barátom), de ezzel óriásit nőtt a szememben. Képes volt meghozni egy ilyen érzelmileg túlfűtött helyzetben egy racionális, és az egyetlen értelmes döntést...zseniális!

Neked is ilyennek kell lenned. Ha a barátod már ismerkedik, akkor ennek lőttek sajnos.

A szakítást pedig tekintsd ajtónak az igazi boldogságra, ne a pokol kaujaként nézd, hogy "jaj nem fogok kelleni senkinek". Ebből is látszik, hogy nem is feltétlenül a srácba vagy még szerelmes, hanem magába az érzésbe. Félsz közel 5 év után újra a piacra kerülni. Ez is érthető, de hidd el, egyedül is lehet ám létezni :)

Igen, minden magyar férfi ilyen, valóban...

Itt vagyok én is, aki mindig tisztességes voltam a barátnőimmel, szakítottam azzal, akibe nem voltam szerelmes annak ellenére, hogy ő nagyon odavolt, és bármit megtett volna értem. Itt van az a kb tucatnyi jó barátom is, ők is tök bunkók, mind...igaz egyik sem csalta meg a barátnőjét - többek immáron a feleségüket -, haladnak előre közösen, de mivel magyarok, ezért biztosan aberráltak is.

Te annyira bolond vagy, mint a seggem kifordítva...