Szinte mar betegesen feltekeny vagyok a baratom exeire. Van olyan, aki hasonlo helyzetben volt, de sikerult legyoznie?

Nekem az első barátomnál volt ilyen. Nem mondanám, hogy 100%-ban alaptalan, de mit tudhatom én, ugyebár.

Az első barátnőjével pár hónapig volt együtt - állítólag -, de róla áradozott, hogy értsem meg, hogy őt szeretni fogja, mint testvért, mert, hogy ő megmentette az életét. Az exemnek ilyen öngyilkos hajlamai voltak és azért - ami hülyeség, mert sosem ölte volna meg magát. Na mindegy. Volt még egy másik kapcsolata is, vagy kettő, akikkel tartotta a kapcsolatot, úgy viselkedtek, mint a hülye haverok, évődtek egymással, stb.

Szó szerint mardosott a féltékenység, pláne, hogy az első csajának naponta elmondta, hogy szereti. Mondom wtf?

Nekem úgy sikerült legyőznöm a féltékenységet, hogy átvezettem testmozgásba. Harcművészetet tanultam és gondolatban a szart is kivertem a nőiből. Hogy miért nem hagytam el abban a pillanatban? Nem tudom. Komolyan nem, gondolom ő volt az első és meg akartam tartani, vagy mit tudom én. Na tehát edzettem, meditáltam és a végére annyira érzéketlen lettem, hogy már nem csak a női, de ő sem érdekelt.

Nem lepett meg, hogy elhúzott az első csajával, de nem is bőgtem miatta. Mondtam, hogy ok, a cuccaimat maradéktalanul kérem vissza. Még ő volt felháborodva, hogy én nem is szerettem...

Nem veszem zokon, ha nem hasznosnak ítélitek a válaszom, mert lényegében tényleg nem hasznos, ha az ember a lángoló szerelemmel akar együtt élni. Nekem ez nem ment, inkább érdektelenségig fajult a dolog.

De azt kiemelném, hogy a sport, a mozgás, a meditáció, a jóga, egy közös hobbi a pároddal jó lehet, mert elvonatkoztatja a figyelmed és megerősíti a kapcsolatot.