Jól döntöttem, hogy szakítottam a barátommal 4 év után?

Ha körbenézel a gyerekvállalás kategóriában egyáltalán nem így van. Inkább genetika. De még az sem. Legyél fitt és ha jó a genetikád mellé, és szerencséd is van, és nem lesz semmi komplikáció, akkor könnyen fog menni. Ezeket a célokat jól meg kell ám gondolni. 32 évesen azért nincs későn. És előtte majd egy év a terhesség. És nem is biztos, hogy összejön egy éven belül.

Viszont a külföld belföld témával nem lehet mit kezdeni. Ha nem fontosabb a kapcsolatotok, mint a saját elképzelésetek, akkor ott bizony válni kell.

Fogalmam sincs.

Az feltűnik a kérdésedből, hogy félelemből döntöttél. A barátodat talán még szeretted is és nem volt köztetek semmi probléma. Hacsak nem volt tényleg más probléma ami miatt szakítottál. 4 évet voltál vele együtt. Ő külföldre akar menni a szakmája miatt és ez neked is egy lehetőség lehetett volna. Ha vele mész, megtanulhattál volna nyelveket, esetleg támogathattad volna. Ha jönne a baba, akkor meg a külföldi fizetés fokozottan jól jött volna nektek.

Szerintem a barátod azt érezte, hogy te nem akarsz vele menni külföldre. Nem akarsz nyelveket tanulni, nem akarod követni őt. Inkább jól akarod érezni magad Pesten a jelenlegi társaságoddal. Ezt fontosabbra értékelted, mint őt. És persze a félelmeid, hogy mi lesz külföldön. Érted mi a baj? A félelmeid, a jelenlegi kényelmed, társaságod (+ tegyük hozzá a nyelvtanulástól való írtózásnál egy kis lustaságot is sejtek) többre értékelted, mint hogy a barátoddal legyél, akibe szerelmes vagy állítólag és 4 éve vele vagy. Nekem is elvette volna hasonló helyzetben a kedvem egy ilyen nő, akin azt érzem, hogy nem akar velem tartani egy olyan dologban, ami a közös érdekeinket is szolgálhatja.

Amit mondtál, hogy szeretnéd ha valaki feleségül venne, 30 éves korod előtt lenne gyereked. Ez a volt barátodnak amúgy eléggé rossz érzés lehet, hogy elhagyod, azért hogy valaki feleségül vegyen és mással legyen gyereked. Még ha lettek is volna közös tervei és gondolkodott a házasságon meg egyebeken, lehet ezzel keresztülhúztad a számításait.

Jól döntöttél.

Ha ebben az életkorban ilyen alapvető kérdésben nincs összhang, akkor mitől lenne később?

Elmegy külföldre 5 évre... de elég sanszos, hogy lesz abból több is, ha sikeres.

Ha a gyere nála ennyire nem kérdés, akkor tényleg nincs mire várnod. A leírásból meg amúgy sem süt a nagy szerelem.

11 azért mert késő. Mindenki öregszik, az izomzata, a petesejtjei. Persze vannak egyéni különbségek, edzettség stb, de van olyan is, akinél 35 évesen indul a menopausa, és ez nem életmód kérdése. Van, hogy évekig nem jön őssze a gyerek, akkor mesterséges megtermékenyítés. Annak keretében petefészek stimuláció, aminek bőven van kockázata, életkorral több. Ha sehogy nem jön össze, már kb 35 évesen megy neki az ember az örökbefogadásnak, ami megint évekbe telik.

Van aki 42 évesen is szül, de nem mindegy, hányadik gyereket. Ráadásul más dolog, tökjó, ha 40 évesen még összejön egy (várt) negyedik gyerek és más dolog ha az elsővel oroszrulettezel.

A nők szeretnének biztosra menni, mert jelentős részük számára ez az élet fénypontja, legnagyobb öröme. Kérdezz meg idősebb nőket arról, hogy melyik volt az életük legszebb pillanata...

Ez nem azt jelenti, hogy semmi más nem érdekel minket, csak egyszerűen semmi, ami az életben szakmailag vagy anyagilag elérhető, sem semmilyen utazás vagy megvehető élmény nem ér fel azzal, amikor az ember a karjába veszi és először megpuszilja a gyermekét. Amúgy nagyon sok férfit ismerek, aki szintén így gondolkodik, köztük igencsak férfias és szakmailag is magas szinten álló embereket.

Nőként nem lehet tolerálni ha a másik csak úgy az időnkkel játszik, nem mond semmi biztosat, a kaja meg a szex meg a közös progik azért jól jönnek, ezért évekig hülyíti a nőt.

Nyilván nem arról van szó, hogy nem kellhet pár hónapot vagy évet várni, pl ha pont most lépett fel valamilyen anyagi baj, vagy valamilyen belátható és rövidtávú célt még el kell érni stb, de a végelathatatlan, indokolatlan húzodozás, bizonytalanság, a témafelvetésekor hiszti, az mind visszataszító és elég férfiatlan is.

16-osnak igaza van és annak, aki azt mondta,

hogy ha valóban fontos lett volna a kapcsolatod, akkor nem szakítasz emiatt.

Addig még 3 év. Barátod meg 26 éves, 3-4 év alatt honnan veszed, hogy nem szeretne ő is majd gyereket?

Mellesleg sokkal biztosabb lett volna benne maradni egy stabil, 4 éves kapcsolatban, mint 27 évesen újra szinglinek lenni és keresni egy "apajelöltet" meg férjet...

De mindegy, mert valamiért szakítottál, a lényege úgy is, hogy ezt mind egyszerűen nem vele tervezted el, ennyi.

25N