Van itt olyan, aki feladta az életét a párjáért, mesélne róla?

Én feladtam a fiatalságomat az első barátnőm miatt, akivel 19 évesen jöttünk össze. Onnantól kezdve nem igazán jártam el sehova, a haverok nagy része szép lassan kikopott (igaz volt ez rá nézve is). Aztán ő beleunt a kapcsolatba, talált magának új barátnőket, akik hirtelen fontosabbak lettek, mint én, aki már eljegyzést és összeköltözést tervezett. Végül 3 hete kidobott, nagyon rosszul érintett, mert itt maradtam tök egyedül. Az 5 és fél éves kapcsolat alatt ráadásul rendesen elhagytam magam, 20 kilót szedtem fel, ezért most kőkeményen edzek és figyelek az étkezésre, ez legalább leköt, és segít újraépíteni a romokban lévő önbizalmamat. Azóta mondjuk megnéznek a lányok az utcán, ez nagy segítség :)

Azon vagyok most, hogy megtaláljam önmagam, szerezzek néhány új cimborát, akikkel néha elmegyünk sörözni, és bízom benne, hogy előbb-utóbb jön majd egy olyan lány, aki tényleg szeret, és nem fog magától eldobni.

Úgyhogy senki ne adjon fel semmit a párja miatt! Ha így tesz, és vége lesz, utána kínkeserv lesz!

25/F