Fogalmam nincs mitévő legyek - szakítsak van ne, és ha igen, hogyan?

Egy éve élek a párommal, pár hónap ismeretség után költöztünk össze egy mindkettőnk számára új városban. Minden szép és jó volt az elején, úgy éreztem, ő lesz a férjem, minden meg van benne, ami kell: de az együtt élés során kiderült, hogy mennyire lusta, gyerekes, akaratos és sértődékeny. Szinte minden nap összekapunk. Én sem vagyok tökéletes, de az ő viselkedése és tulajdonsága még rosszabbá tesz. Hülye elképzelése van sok mindenről és ha én nem ugyanúgy gondolok valamit, mint ő, akkor órákig hozzám sem szól és sajnos az elején addig piszkált, amíg rá nem bólintottam, hogy tényleg neki van igaza. Mostanra úgy érzem, hogy a fejemre nőtt és megfojt; szerencsére többet nem engedek neki, inkább veszekedjünk.

Jó ideje nem érzem már azt, hogy szerelmes vagyok, sokkal inkább úgy érzem, hogy ő az öcsém vagy a kisfiam és csak anyáskodok rajta, mert ez illik a viselkedéséhez. Beszélgetni már rég nem tudunk, semmi téma nincs. Mivel újak vagyunk a városban, közeli barátokat nem sikerült szerezni, ha szórakozni megyünk, csak ketten. Szóval bármi, ami a munkán kívül történik, azt együtt éljük meg, de semmi izgalmas.

Előtte nagyon sokáig nem volt párom, és azt nagyon imádom, hogy van, aki mindenhová eljön velem és soha nem vagyok egyedül; és ő az első lakótársam, aki nem kerget az őrületbe. Sajnos eddig mindenkivel voltak gondok, utáltam és a helyzet az, hogy nem akarok újra idegennel lakni, lassan közeledek a 30-hoz és nem érzem, hogy képes lennék erre. Egyedül pedig nem engedhetek meg egy lakást sajnos.

Ha nem laknánk együtt, már rég szakítottam volna (már ha akkor is ennyire megismertem volna ilyen szinten), de így nagyon nehéz lenne a fentieket tekintve.

Két szobás a lakás, gondoltam már arra, hogy szakítok és amíg nem lesz jobb megoldás, átköltözöm a másik szobába, de nem tudom, melyik rosszabb: együtt lenni és tettetni, hogy szeretem, ha megcsókol és élvezem a szexet, vagy szakítani és egy lakásban élni feszültségek között. (Persze lehet elköltözne.)

Tudom, elég szemét vagyok és önző, hogy ezt csinálom vele, de egyszerűen nem tudom, mit tegyek.

L/27