Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Én verem nagy dobra? Vagy ez...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Én verem nagy dobra? Vagy ez tényleg ennyire az én jövőmről is szól?

Figyelt kérdés

A párom kezéből kicsúszik az idő a szemem láttára.

Nagy áldozatokat hozva, szét kellett költöznünk azért, hogy továbbtanulhasson, és az álmának élhessen. Több éves együttélés után távkapcsban élünk jelenleg, egymástól 200km-re.

Mivel nagyon szeretett volna továbbtanulni, természetesen maximálisan támogattam, hiszen szeretném ha olyan munkát végezne amit ő is szeret, és hosszútávon tudom, hogy megtérül a tanulás.


De...


Sajnos kicsúszik a kezéből az idő, olyan dolgokkal tölti a szabadidejét amihez kedve van, (persze időnként kell, de nem állandóan..) és sorra bukik meg mindenből...

Tudom, hogy van esze, mert már bizonyított korábban, de iszonyatosan bosszant, hogy lenne hozzá esze, egy csomó áldozatot hoztunk és valahol mégis szarik az egészre...

Ha elcsúszik (márpedig vannak csúszós tárgyai) annál később kezdhetjük meg az életünket.... Pedig már így is 7 éve együtt vagyunk.

Lassan odáig jutok, hogy kiábrándulok a szerencsétlenkedésén, mert ha nekiállok "életvezetési tanácsokat adni", hogy szerintem hol csúszik el, és lehet nem ezzel meg azzal kellene foglalkozni, akkor rendesen kiakad, majdnem a dühroham szintjéig.

Nagyon kezd elegem lenni, mert látom, hogy mennyire stresszes ettől az egésztől, nem is akarom bántani, de tudom, hogy jövőre megint ez lesz, mert nem tud az idejével gazdálkodni. Ha addig nem rúgják ki, mert olyan kevés kreditet teljesít...


Én verem nagy dobra, hogy ez az én jövőm is? Vagy én akarok túlságosan az anyja helyett anyja lenni és segíteni mindenbe?

Lassan örülök is, hogy nincs itt, mert legalább nem látom napi szinten, hogy hogy cseszi el az idejét... Mert ebben engem is hátráltatna (hiszen én is tanulok).

Amikor itt volt, akkor is sokat foglalkoztam vele, hogy miért nem tanul már...


Objektív véleményekre vagyok kíváncsi, hogy én gondolom-e túl a dolgokat?!


Ja, és ez a sok sikertelenség borzasztóan kiábrándító. Bár, ha a küzdést látnám mögötte az férfiassá tenné, de max a vizsga előtti 12 órába képes egy kicsit küzdeni, előtte meg szart bele. De ha ez kevés akkor kevés...



2016. máj. 31. 13:50
1 2 3
 21/22 Flogeir ***** válasza:

Én még nem értem, hogy ha nem járt be órákra, miért nem veled volt? Te baromira megértő vagy, ha szerinted természetes, hogy miközben nem járt be órákra, az természetes volt neki, hogy tőled 200 km-re volt. Az a legnagyobb önáltatás, hogy majd úgy is kiadják a jegyzetet. Aki valaha is tanult, az tudja, hogy jó jegyzetet legfeljebb olyantól tud szerezni, aki bejárt órákra, de aki mindezt az utolsó pillanatra hagyja, az általában arra is lusta, hogy a kapott jegyzetet megtanulja. Van, aki ezzel együtt van olyan intelligens, hogy összeszedjen egy elégségest, de nyilván nem minden tárgyból lehet hamukázni.

Szerintem nem kell védeni a párodat velünk szemben, azzal hogy ide írtál, magad is érzed, hogy zavarban az erővel.


Nem egyedi eset a barátod esete, ezt a többi hozzászólásból is láthatod: Dunát lehet rekeszteni azokkal, akik így állnak az élethez.


Jobb, ha tudomásul veszed, hogy a párod valószínűleg sosem fogja megszerezni azt a képesítést-diplomát, amibe belekezdett.

Ha mégis, akkor nagyon valószínű, hogy ezzel a hozzáállással nem fog az állásában, vagy a képzettségének megfelelő állásban elhelyezkedni.

Ha most a tanulás helyett a hobbija a fontosabb, akkor mindig lesz neki valami fontosabb a munkánál is.

Persze vannak, akik a hobbijukat olyan szintre emelik, amiből utólag valami csodával határos módon meg is tudnak élni, nem is rosszul, de ez a ritkább.

Ezt jobb, ha tudomásul veszed, de legalább is jobb, ha nem remélsz jobbat. Ha ez eddig meg van, akkor kell átgondolnod, hogy kell-e ez így neked. Ha a válasz igen, akkor az már a te döntésed, és utána ne feledd, hogy bár úgy fogod érezni, hogy mivel "vártál" rá, ez feljogosít téged, valójában nem lesz jogalapod rá, hogy ezt számon kérd rajta.

2016. jún. 1. 14:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/22 anonim ***** válasza:
Egyetértek az utolsóval.
2016. jún. 1. 15:52
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!