Ő lenne az igazi? Merjek hozzámenni?

Huszonéves lány vagyok, a férfi közel az ötvenhez, bőven apám lehetne. Minden tulajdonsága megvan, ami nekem kell, ilyet kerestem volna, csak fiatalabb kiadásban. Kéne nekem, de a kora nagyon zavar. A korban hozzámillőek eddig nagyon éretlenek voltak, házasodni, karriert csinálni, pénzt keresni egy sem akart eddig. Anyuci katonái voltak a kis nyálasok. Tudom, hogy nem mind ilyen, és keressem meg azt, aki nem ilyen, de ez nagyon nehéz kérdés, évek óta ezt teszem aktívan.

Ez a férfi ilyen lenne, csak hát a kora. Ha engem nem zavarna, akkor semmi baj sem lenne, mert őt nem zavarja, de engem zavar. Nem azt mondom, fiatalos, de azért már nem annyira. Sőt, látom rajta erősen az öregedés jeleit, reggelente köpköd-krákog, ki tudja, hogy a férfiassága is meddig fog még működni. Emiatt egy picit kezd alábbhagyni a vonzalom bennem iránta, mint nő a férfi iránt. Ez még változhat szerintem.

Nekem azt mondta, hogy döntsek, jobb-e 15-20 év vele a legnagyobb boldogságban, vagy 40-50 év egy jobb esetben is langyoskás házasságban egy fiatalabbal, huszonévessel.

Ebben egy pici csúsztatást érzek, de ha megtalálnám azt, aki huszon-harmincakárhány éves és még nekem is megfelelő, az már a tökéletes állapot lenne, amiben én nem reménykedem. Az csoda lenne.

Mit tennétek? Ti hozzámennétek egy ilyen férfihoz?