A ti párotok is ilyen mikor elhívjátok vásárolni? Többi lent.

nem mindenkinek öröm.

az exem pl segített ruhát választani, apukám meg mindig mondja hogy menjünk már menjünk már. pedig mindketten pasiból vannak. ez ilyen :D

Az en parom sem ilyen, mi is inkabb a nevetgelos nezelodos parok koze tartozunk.

Kiveve, ha etelt veszunk mert en pl utalok elelmiszereket bevasarolni, tehat ha kajat megyunk venni akkor inkabb en nyuglodom vegig, mig o valogatja, miket vegyunk otthonra. Csak akkor nem ha csak par dologert szaladunk be, de amikor hozza a nagy tolos kocsit es akkor nagybevasarlas, akkor belul vegig haldoklom... :| :D

Mondjuk szolizni nem ertem, minek akartad magaddal vinni.

Nekem eszem ágába nem lenne a páromat elhívni ruha / kozmetikum vagy ilyesmi vásárlására. Tudom hogy neki az unalmas, 1000 jobb dolga lenne mint egy bevásárlóközpontban császkálni. Az ilyesmiket a legszívesebben egyedül intézem, mert akkor nyugodtan tudok nézelődni, és nincs az az érzésem, hogy bárki sürgetne. Pedig ha nagy ritkán mégis elmegyünk (főként akkor ha ő is akar magának valamit venni) egyáltalán nem sürget, de tudom hogy egy cseppet sem élvezi a rám várakozást, miután ő 5 perc alatt kiválasztotta a számára tökéletes ruhát.

Nem hiszem hogy szégyellne, egyszerűen nem szeret plázákban nézelődni a párod, és sajnálja erre az idejét, mehetnéke van. Szoláriumba meg aztán végképp minek kísérjen el? Ott csak ülne és várna rád...

Jézusom, én lány létemre felkötném magam az ilyen shoppingolós-szolis programoktól.

5 percet ácsorogni a kozmetikumoknál meg nem rohanás, persze hogy ki volt akadva, ha megígérted, hogy csak gyorsan felkapod amit előre kinéztél, aztán mentek.

Mi a bánatért rángatod el magaddal, ha tudod jól, hogy utálja? Nem értelek....

#5

Biztos azok közé tartozik akik TUDJÁK hogy a férfi utálja, de pont ezért jöjjön csak és vágjon jó pofát, mert csak. Ha nem akkor önző, ha túlságosan jó pofát vág akkor meg papucs.

Eh... Még jó, hogy ez kivédhető.

Férfi vagyok, és igen, én is ilyen vagyok, alapjáraton gyűlölök vásárolni, ezért csak akkor megyek, ha nagyon muszáj, és akkor is igyekszem a lehető leggyorsabban letudni.

Nekem a vásárlás az nem egy értelmes program, hanem egy szükséges rossz, ezért nem tudom közben jókedvűen nevetgélve vinni a kis szatyromat.

És sajnos ezt sok nő képtelen megérteni, kierőszakolják mindenáron, hogy menjek el velük vásárolni, aztán még én vagyok a f-sz, amiért idegbeteg leszek, hiába mondtam meg előre, hogy az leszek.

Ezért aztán egy ideje már nem is vagyok hajlandó nővel elmenni vásárolni, akárhogy könyörög.

Ha a csajomnak kell valami, menjen és vegye meg maga, legfeljebb ha segíteni kell elhozni, akkor csörögjön rám ha végzett és érte megyek.

Ha meg nekem kell valami, akkor meg nem viszem magammal, hanem elintézem egyedül.

Nálunk pont, hogy párom problémásabb vásárlás szempontjából. Mindig megkér, hogy menjek el vele, segítsek neki, de nagyon nehezen lehet vele haladni, annyit válogat. Ő a férfi. Engem mondjuk nem idegesít, nem toporzékolok, de lelkileg felkészülök előre.

Bár én sose vittem el magammal, mikor vásárolni mentem, talán 1-2 alkalommal, akkor is hobbiboltba, mert útba esett, és negyed óra alatt végeztünk. De ruhát venni...még magamtól is nehezen megyek el, mert utálom az embereket, inkább hasonszőrű barátnőkkel megyek, és viccelődünk közben. De akkor is 3 óra a limit, utána már képesek lennénk egymásnak ugrani :D Aztán persze jót nevetünk ezen.

Szerintem ne haragudj emiatt párodra. Inkább menj egyedül, barátnőkkel, haverokkal. Ő nem szereti, nem kell erőltetni. Nem hiszem, hogy ez olyan dolog lenne, aminek erősen befolyásolnia kéne egy kapcsolatot.

az én párom aggódik értem, nehogy halálra unjam magam mellette, mert tudja, ő sokkal többet foglalkozik nézelődéssel

24f