Szerintetek ez normális egy párkapcsolatban?

Szeretjük egymást a párommal,de nagyon sok dologban nem értünk egyet, pl.mit hogyan kellene csinálni a közös életünkben.Már 3 éve lakunk együtt,8 éve ismerjük egymást,de még mindig furcsán viselkedik, és kérdezném hogy ez normális-e.Pl. évente 10 napot a családommal töltök,akik több ezer km-re laknak tőlünk,sajnos.Ilyenkor egyedül megyek, mert nincs pénz két jegyre plusz szégyellném is hogy tartsanak el kettőnket míg kinnt vagyunk. Ő már a 2.napon kijelentette hogy én őt mindig! magára hagyom, és hogy egy nőnek a társa mellett van a helye.Ennek ellenére mellettem maradt.Tavaly nem is mentem emiatt.Most megint kinnt vagyok,de már másnap közölte jobb ha kinnt maradok, nekem ott a helyem, stb.A szüleim támogattak otthon pénzügyileg,de volt időszak,mikor nem tudtak segìteni,s mivel már 30 évesen amúgy is cikinek éreztem ezt,nem is tettem szóvá, megköszöntem amit eddig is tettek értem és kész.Párom szerint azonban leszartak engem,és nekem inkább vele csak és kizárólag törődnöm, mert ő van velem és ő szeret.Igen ám,de ő sem segített vagy adott amikor nem volt ennünk, nem ment el dolgozni vagy kérni bárkitől is valamit hogy megváltozzon a helyzet.Hiába mondja hogy ők mindig mindent megosztanak a családban, ha soha még semmit nem kaptam pl.anyósomtól.De Soha semmilyen ajándékot nem kaptam tőle, mindig azt mondja örüljek hogy kifizeti a számlákat(a kaját én állom,pedig az sokkal több) mert sok férfi az egész pénzét elissza, elnőzi.Nekem nem is kell mert nem érdekel az ajándék, tudom hogy szegények vagyunk, ez van. Sajnos az ő családja adja alá a lovat mert náluk az a divat hogy a nőnek otthon a helye, és örülhetnék hogy ilyen rendes párom van aki nem csavarog stb...Mégis,mit gondoltok erről? Mert már a szerelmem is kezd meginogni ezektől a dolgoktól, de persze szeretem és elsősorban javítani szeretnék a kapcsolatunkon.