Ez lenne a válás utáni gyász? Hogyan kezeljem?

Új párommal másfél éve alkotunk egy párt. Egy olyan érzelmi bizonytalanság tört rám, melyre nem számítottam és nem tudom mit kezdjek ezekkel az érzésekkel.

Benne voltam egy nagyon rossz házasságban, melyből nagyon nehezen léptem ki, sokára sikerült csak szétköltöznünk. Rengeteg drámán mentem keresztül, mikor megismertem a mostani páromat egy ilyen nehéz helyzetben.

Még csak fél éve, hogy elköltözött a volt párom és jelenleg egyedül élek, új párommal nem költöztünk össze, de sok időt együtt töltünk.

Rengeteget segített nekem és egy megbízható, tiszteletreméltó társat találtam, akit nagyon szeretek és nagyon jól kijövünk.

Fellélegzés volt számomra, hogy elköltözött a volt párom végre, pokol volt ami ment köztünk.

Miután lenyugodtak a kedélyek és már már feledésbe kezt merülni a sok rossza, lám lám meghökkentő módon, erre én sem számítottam - előjöttek olyan érzelmeim, melyeket kimondani is szégyenlek - úgy érzem hiányzik nekem és már már hibásnak érzem magam, hogy összejöttem abban a nehéz szituban a mostani barátommal. Előjönnek a mi lett volna ha gondolatok...

Aztán ha jobban belegondolok, rájövök, hogy mennyi keserves percet okoztunk egymásnak - és a mostani párommal mennyire más minden, olyan pár, akivel kellemesen és jó lenni, aki sokat segít és ha valami negatív mondanivalója van, azt is úgy hozza tudtomra, hogy véletlenül se sértsen meg! (Volt páromból hiányzott a tapintat és rengetegszer a lelkembe gázolt)

A párom is észrevette rajtam ezt a bizonytalanságot, rákérdezett, biztos vagyok-e benne hogy ő életem párja? (mert ő nagyon szeret).

Nem tudom mi az amit el kellene mondanom neki, vagy erről inkább ne is beszéljek neki, majd elmúlik, talán ezt hívják válás utáni gyásznak?

Nem akarom megsérteni őt, de becsapni sem!

Volt már valaki hasonló szituban? Hogyan kezeljem ezeket az érzéseket?