Jogosan teszem fel neki ezeket a kérdéseket ennyi idő után egy távkapcsolatban?

Barátommal a kezdetektől nagy távolságban élünk, két különböző országban. Az elején ezt nem éreztük problémának, nyilván minden rózsaszín volt, bár mielőtt összejöttünk, több hónapig csak beszélgettünk. Mivel mindketten szinte minden nap reggeltől estig dolgozunk, havonta max.2-3 nap jutott együtt. 5 hónap alatt egyszer nem voltam nála, valahogy nem éreztem azt, hogy őszintén hívna, én pedig nem is forszíroztam. (Az is lehet persze, hogy rosszul gondolom, csak a kommunikáció csúszott el.) Lényeg, hogy szeretjük egymást, de eddig egy szó sem esett arról, hogy legyen a jövőben, ki mit gondol, hol tudnánk esetleg együttélni. Tőle régebben mindig azt hallottam, hogy lassan haladjunk, mostanában pedig, hogy majd alakul. Na ez így nekem nem tetszett, ezért felhoztam a témát, hogy mégis körvonalazzuk, 30 évesen meddig szeretnénk vagy nem szeretnénk tovább ezt az online kapcsolatot. Vagy engedjük el egymást, amúgy sem egyezik a habitusunk, ebből fakad a kommunikáció hibája. A válaszában megint nem találtam meg azt, ami megnyugtatott volna, de talán majd a személyes találkozásnál egy hét múlva mindenre választ kapok.

Mit gondoltok erről, én sietek szerintetek?