Szociális fóbiások! Ti hogy tudtok párkapcsolatot kialakítani?

Én is introvertált vagyok. Ha lenne párom, napi 5-6 órát vele lennék, és még így is hiányozna. Könnyen alakítok ki kapcsolatokat, de nehezen tartom fenn őket. Csak akkor vagyok feszült ha utazni kell valahova tömegközlekedéssel, ahol mindenki a pofámba mászik.

Az introvertált nem azt jelenti, hogy fóbiája van. Annyit jelent, hogy a társaságtól lemerül egy idő után, nem feltöltődik.

Nem kell találkoznod a pároddal, ha ennyire nem akarsz. Nem akarsz te párkapcsolatot.

Nem tudom, nálam ez valahogy sose okozott gondot. Utálok társaságban lenni, de ha érzem, hogy valaki őszinte szándékkal közeledik (legyen szó udvarlásról vagy barátság kezdetéről), megadom az esélyt rá, már akinek persze, hogy közel kerüljön hozzám.

A párom is közel került, aztán összejöttünk, és rá teljesen más szemmel nézek. Ő nem olyan, mint egy másik, idegen ember, hanem inkább olyan, mint az én másik felem, aki elfogad, és aki előtt az ilyen problémáimat se kell szégyellnem, takargatnom, erőltetni a változtatást. Ez nagyon klassz érzés.

Nagyon nehéz volt az elején,az első pár találkozáskor kb nem is szóltam egy szót sem,szinte csak ő beszélt :)

De türelmes volt velem,megvárta amíg megnyílok neki,igaz 1-2 hónap kellett hozzá :D

De azóta ő a mindenem,és nagyon sokat segít a szorongásomon,tudtán kívül :)

Pedig nem is tudja,hogy konkrétan mi a bajom.

Pár dolgot meséltem neki ezzel kapcsolatban,de nem szeretek beszélni erről senkinek,úgysem értik azok,akik nem szenvednek ettől a "betegségtől"

Előző vagyok..

Még annyit,hogy sokan hívtak már előtte is "randizni",de senkivel nem mertem elmenni. Aztán valahogy ő annyira megfogott,hogy képes voltam felülkerekedni a félelmeimen. De az első hónapban nagyon féltem minden egyes találkozás előtt.