A féltékenység átvette az irányítást mit tegyek?

Egy éve vagyok együtt a jelenlegi barátommal és adódott egy kis gond..

azt tudni kell hogy nagyon rossz az önképem,és önbizalomhiányos vagyok,mert a volt barátom 3 évig folyamatosan megalázott minden téren ahogy csak tudott,elmondtam a jelenlegi páromnak hogy ütött,nôzött stb.. ami belülrôl hatalmas károkat csinált..és megpróbáltam megbeszélni vele a dolgokat 1-2 alapvetô szabályt amit fontosnak tartottam mert hosszútávra szerettük volna tervezni és megkértem/megbeszéltük hogy teljes mértékben ôszinték leszünk egymáshoz,ilyenek is benne voltak hogy ne sutyiban nézze az olyan videókat hanem nézzük együtt erre én kértem meg rá mert valahogy az elôzô kapcsolatom után.. mindennél jobban szerettem volna egy olyan kapcsolatot ahol nincs semmi titkolnivaló és.. velem valahogy sohase akart nézni olyan videót miközben ô sutyiban csinálta ami nagyon rosszul esett mindent megtettem hogy kicsit is figyelembe vegyen komolyan egy rossz szava nem lehetett és nem is volt már szinte "istenítettem" és rengetegszer volt olyan hogy figyelemre vágytam miközven vezetett is kényeztettem és mindíg akármilyen nô jött lelassított és azt hittem kiesik az ülésbôl míg én 2 cm re voltam és puszilgattam utána megvártam még hazaértünk rákérdeztem hogy miért volt,mit rontottam el..és folyamatosan a szemembe hazudott ez addig fajult hogy 5. hónaptól nem videózik egyáltalán,de valamit nem értek hogy miért nézte állandoan sutyiban miközben össz-visz 2x vette elô.

A durva rész most jön hogy ezalatt a 10 hónap alatt folyamatosan errôl vitáztunk (órákig) pedig 5.hónapban a nézelôdésrôl is leszokott de valahogy nem tudom neki megbocsátani fél évtôl leszoktam az istenítésérôl mert láttam hogy hiába kötôdnék hozzá...ezután belém szeretett (elmondása szerint)

pár hete egy iszonyatosan nagy hátsójù nem tùl szép lányt is lestírölt de nagyon durva szinten. és mondtam neki hogy ez nekem még mindíg rosszul esik fôleg hogy attól függetlenül hogy abbahagytam az istenítését semmi rosszat nem tettem ellene.Valahogy ebbôl megint vita lett olyan szinten hogy annyira megvert hogy 2 nyakcsigolyám elmozdult és mûteni kell + idegösszeroppanást kaptam . elvesztettem az eszméletemet és csak üvölteni tudtam nem akart bevinni a korházva vagy 2 órát autózott össze vissza hogy csak hisztirohamom van,egyszer rátört az öt perc és megsajnál és sírt hogy mondjam meg mi a bajom,végül elvitt a szüleimhez és közben ütött és k*vázott hogy majd jó leszek annak mert jó az alakom.Bevittek a mentôsök ô jött velem és folyamatosan sírt.Tagadja hogy megütött de látszik rajta a sajnálat lehet hogy nem akarta felfogni vagy nem tudom.Fogalmam sincs mit csináljak mert eddig ùgy volt hogy összeköltözünk de már félek tôle. én vagyok az elsô barátnôje,sose volt ùgy olyan igazán jó barátja mert ázsiai és nem tudták elfogadni ùgy a fiatalok és a szülei alig foglalkoztak vele.Ezért is kötôdik hozzám annyira már..mindet megtenne értem de akkor se tudom elfogadni a tetteivel.Akárhányszor mondtam neki hogy mennyünk szét nekem ez nem megy,mielôtt annyira megvert volna pont elôtte lévô nap is kaptam tôle otromba megjegyzéseket és 1-2 pofont.Amùgy nem hiszem hogy bántott volna,mondtam hogy nagyon sokat veszekedtünk ezt heti 4-5x tuti volt és biztos én vagyok az oka hogy ez történt mert legtöbbször én hoztam fel.De nem azért csináltam hogy szétszedjem az idegeit,hanem azért mert iszonyatosan zavart. ô velem akar maradni minden áron és még valamennyire most is szeretem mindíg bejön meglátogatni és mindent elmagyarázott(mert 1-2 apróbb dologa nem emlékeztem)

Tanácstalan vagyok vele kapcsolatban.