A pszichopátia összetéveszthető a túlságos birtoklási vággyal vagy akár a depresszióval?

Nem pszichopata, akkor azt sosem ismerné be. A pszichopaták számára ők maguk normálisak, mindenki más eltiporható, gyenge, használati tárgy.

Nem bán meg semmit, nem szeret senkit.

Tudom, mert az én exem valóban az, messze túlmegy az általad leírtakon.

Valamilyen problémája ettől még lehet, nincs kizárva, de nem pszichopata.

Érdekes, nem tudok róla, hogy diagnosztizálnának ilyesmit gyerekkorban, eltekintve kirívó esetektől, de ettől függetlenül nem kizárt, nem tudom.

Tudatosan próbálta nagyon durván leépíteni az önbizalmam eleinte. Ilyenekkel, hogy nem akart lefeküdni velem, otthagyott felizgatva, mert ő meggondolta magát, és még neki állt feljebb, hogy mi vagyok én, az állatok különben viselkednek nálam, egy szuka (kutya) jobban kontrolálja az ösztöneit, szégyell. Mindezt azért, mert megmondtam neki, ha nem akar tőlem semmit, akkor ne is kezdjen hozzá, mert rossz érzés, ha ezt naponta többször eljátszák az emberrel, döntse el, mi van. Szerinte állati szinten vagyok, és sajnálja magát, hogy ezt neki el kell viselni.

Aztán belekötött minden apróságba, állandó félelemben tartott, egy idő után nem mertem megszólalni sem a közelében. Olyan volt, mintha minden percem ellenőrizné, azt is tudta, mit csinálok és mit nem a fürdőszobában, és ha valamit nem csinálok, azt miért nem csinálom. Szóval beteg.

Továbbá állandóan sulykolta belém, hogy engem senki nem szeret, mindenkinek az lenne a legjobb, ha megölném magam.....de ezt olyan nagyon hatásos stílusban (pszichológiát végzett az egyetemen, szóval...)

Erőszakoskodott velem szexuálisan, majd letagadta, és megpróbálta beadni, hogy velem van a baj.

Amikor épp nem ezt csinálta, akkor istenítette nekem az exét, de sose mutatta meg, ki az. A végén már fóbiám lett a fekete hajú, kék szemű lányoktól, mert mindről az exe jutott eszembe.

Nem vagyok egy gyenge ember, de kikészített, két hetet bírtam mellette (igen, ezt így két hét alatt csinálta)

Ami még "érdekes" benne. Eleinte nagyon rendes volt, már túl rendes (hol volt nálam a vészcsengő?!), viszont utólag rájöttem, amit akkor ott nem láttam, mert hülye voltam.

Akármiről beszéltünk igyekezett komoly, világmegváltó hangulatban válaszolgatni, csak hogy ne jöjjön át, amugy nem érdekli, és fogalma sincs, miről beszélek, csak volt pár jól begyakorolt frázisa, amit mindenhol be tudott vetni.

Nem látszottak érzelmek az arcán, vagy ha igen, azok eltúlzottak voltak. Sosem láttam őszintén mosolyogni például. A szerelmes nézést nagyon meg tudta játszani, de egy idő után feltűnt, igazából nem rám néz és nem fókuszál, de nagyon jól kelti a látszatot.

Egy kis idő után észrevettem a hanglejtésén, mikor mond igazat, és úgy mondtam/kérdeztem, hogy összezavarjam, de mindig kimosta magát valahogy, nem okozott neki gondot, hogy letagadja, amit az imént mondott, vagy a szemembe hazudjon. Lehetetlen volt zavarba hozni.

A mozdulatai szintén érzelem nélküliek voltak, simogatta az arcom, de kb úgy, mint amikor egy macskát simogat az ember elbambulva, monoton mozdulatokkal.

Máskor elnagyolt vagy túljátszott mozdulatok, eltúlzott mosoly, ilyenek.

A volt barátod továbbra sem pszichiopata szerintem, esetleg nárcisztikus, vagy valami más enyhébb személyiségzavar, de nem tudom, nem vagyok szakember.

-.- gyk ....

itt mindenki pszichológus mi? :DDDDD

Elég fura sajnos

Mondjuk ha fáj neki hogy egyedül mész el bulizni nélküle akkor az felerősíti a féltékenységi részt.

Talán együtt kéne elmennetek.

De az sem jó ha bezár téged.

Én egy féltékeny férfi vagyok és sokszor tudom mi az ábra mert egyértelmű bizonyítható és sokszor józan paraszti ésszel is látszik hogy zaudik a lány.

De én így is szrettem hittem neki és nem jutna eszembe őt 'bezárni a saját világomba' Nincs olyan hogy megtiltok dolgokat..

Esetleg kérni lehet és azt is érvelve és meghallgatni a másikat.

A másik ha a lány menni akar és mással akar ismerkedni akkor talán én rontottam el a dolgokat én nem építtem vonzalmat jól és egy gyenge béta férfiként megértem hogy nem kellettem neki.

Szóval a bizalmatlan férfi rossz választás még akkor is ezt mondom ha én is beletartozok ebbe a csoportba.

Fejlődni kell és meg kel érteni hogy vannak dolgok amik egyáltalán nem vonzók, ha nem tud rám "felnézni", ha látja rajtam hogy függök tőle ha érzelmileg labbilis vagyok akkor el akar majd hagyni.

Te talán pont azért vágy bulizni mert a szíved mélyén érzed hogy valami nagyon nem stimmel.

Ha szereted elhagyod mert egyikőtöket sem viszi jó irányba ez a "közös jövő"

És hidd el csak rosszabb lesz.

Neki fejlődnie kell még nem érett egy kapcsolatban nincsen tisztában önmagával bizalmatlan és ahogy írtad neurotikus is lehet.

A depresszió már következmény szerintem.

Nem tudom minek akarod érteni. Ez egy tipikus bántalmazó kapcsolat iskolapéldája, amit leírtál. Ez csak rosszabb lett volna.

Aki szeret, nem tilt, nem korlátoz. Ha vmi annyira szar, h tiltani kell, akkor minek van együtt a két fél? Semmi értelme.

Ne mentegesd, ne hallgasd meg, mert ez is csak a játék, a manipuláció része.

Engem innentől nem érdekelne, h szeret-e, mert engem úgy ne szeressen senki, h az nekem nem jó.

Úgy szeressen, h nem tilt, szabadnak érezhessem magam, ne szorongjak.

Neked olyan szerelem kell, aki mellett vki más kellene, h legyél?

Ha a válasz igen; neked inkább más dolgokon kellene agyalni sztem.