Racionálisak a párom érzései?

Irracionális. Azt kell megbecsülni és értékelni ami van. Ami nincs azután sóvárogni ostobaság. Másokhoz hasonlítani magadat szintén ostobaság.

Kell egy prioritás, mi a legfontosabb az életben? egészség, szeretet, levegő, viz, étel, lakhatás. A többi csak sallang.

Ő racionálisnak érzi őket, de mindenki mást tart annak (ez egyéni megítélés kérdése).

Írod, hogy nem kerestek rosszul, most vásároltatok autót. Az, hogy jelenleg még nincs saját lakásotok, az nem azt jelenti, hogy a későbbiekben sem lesz. Ezt kellene megpróbálni megértetned a pároddal, hogy ez a jelenlegi egy ideiglenes állapot. Mindketten tesztek azért, hogy haladjatok előre, hogy a jövőben saját lakásotok lehessen (ha neki ez kardinális kérdés). Nem kellene, hogy a mindennapjaitokban ez ennyire gyakran megjelenjen.

Az hogy másokkal foglalkozik, még nem gond, ha nem engedi, hogy a másokkal történő, sokszor könnyebbnek kinéző, pozitívabb dolgok, benne negatív hatást keltsenek, és ez így csapódjon le a ti kapcsolatotokra is. Azonban ahogyan írod, te már emiatt kellemetlenül érzed magad, mert úgy hiszed, semmi sem elég neki. Üljetek le megbeszélni, hogy ez téged zavar, és milyen érzéseket kelt benned, hogy ettől olyan gondolataid támadnak, hogy nem vagy elég neki. Fontos lenne, hogy megértse, ez mennyire befolyásolóan hat hosszútávon, ha rendszeresen előfordul.

Koncentráljatok a kapcsolatotokra, hogy az anyagiaktól függetlenül is boldogok és kiegyensúlyozottak legyetek, hiszen, mint írtad, nincsenek nagyobb anyagi problémáitok. Minden csak megbeszélés kérdése, és hogy ő mennyire hajlandó belátni, hogy a viselkedése rombolóan hat rátok, ha továbbra is így folytatja.

Mindkét verzióban van racionalitás.

Korábban én is saját lakásra gyűjtöttem, fundamentáztam. (Szeretnék családot és a többi)

Az utóbbi években viszont felértékelődött bennem a mobilitás iránti vágy, mert rájöttem, hogy

1; egy jobban fizető állás miatt érdemes lehet költözni. (Én még simán Pesten belül is, hogy a bejárás ne legyen túl hosszú)

2; de lehet más országba is mennék és abban egy saját lakás akadályozhat.

Esetleg ezeket az érveket is vesd fel. (HA magadénak érzed)

De amúgy ha ha nem biztos és egy kis időt is nyernél érdemes lehet beizzítani pár fundamentát. (Ezt majd csak lakásra tudjátok fordítani, de családtagotoknak is átadhatjátok )

Az én párom is sokszor ilyen elégedetlen és nem is fogja fel, h azért mennyi mindene van... De mindig azt nézi, h a 40-50 évesek ilyen-olyan Mercédeszekkel, BMW-vel meg Audikkal furikáznak és ő azokhoz hasonlítja magát, 26 évesen. 100x elmagyaráztam én is neki, h ami jelenleg nincs, az majd lesz, mivel minden változik. De sajnos a barátom is nehéz természetű ilyen téren.

Mondok egy példát, amit elmondhatsz a párodnak is, h nem minden siker mögött van hatalmas nagy happy, meg boldogság:

A környékünkön van egy jól menő családi vállalkozás, egy cukrászda. Nagyon finom minden, rengetegen oda járnak, sokan még 40 km-ket is megtesznek csakhogy onnan hozzanak süteményeket, miközben közelebbi helyekről is megtehetnék, de nem, rengetegen inkább oda mennek. Mindenki mondogatja, h mert milyen jó nekik, milyen jól megy, a házukat felújították, új autó stb. Viszont, kevesen tudják, h a tulajoknak egyik fiuk alkoholproblémával küzdött és belehalt, a másik fiuk is szintén az alkohol hatására horgászás közben belement a tóba, h a csalit kiszabadítsa a nádasból és belefulladt a vízbe. Ez mind 1-2 év leforgása alatt. 1 fiuk megmaradt, aki segít a vállalkozásban. VAGY: Nagybátyámnak is hatalmas cége van, új autókkal járkál, nem gond kiadni neki a pénzt különböző luxushajó kirándulásokra. Viszont a feleségét meg 10 éve elvesztette és azóta nem találja önmagát, a családja széthullott, a lányai sem racionális gondolkodásúak, az apjuk nélkül kb. éhen is halnának, mert sajnos a pénz lett beléjük nevelve az anyjuk "pótlása" érdekében és nem tanultak megg az életről semmit sem. Szóval ha egyszer elfogy a pénz, vagy úgy adódna, h nem marad, akkor a tudásukkal és a tapasztalatukkal csak minimálbéren tudnának dolgozni... Valahogy ez a hazug kép engem egyáltalán nem vonz... H mutassam a külvilág felé, h nagyon remek az életem, közben meg darabjaiban.

Mérlegelje a párod, h vajon a MINDENE MEGVAN az tényleg "minden"? Nagyon sokszor az emberek csak a külsőségekben mérik a dolgokat, viszont nem látnak bele az életükbe. H milyen hatalmas veszteségeik voltak. És nem anyagi dolgok. Nem olyan dolog, h "majd lesz másik" alapon. Mert a házat kitudod cserélni, az autót is kitudod cserélni, de az embereket és azok szeretetét nem tudod pótolni. Sajnos ezt kellene sokaknak felfogni és értékelni.