Hogyan oldanátok meg a helyzetet? (bővebben lent)

A múlt:

Párom munkanélküli volt és vidéken nehezen talált munkát, ezért tervbe vette, hogy feljönne úgy 1 hónapra Pestre és itt keres munkát.

Sajnos a szüleim nem fogadták be, jöttek minden hülye kifogással, hogy kicsi a szoba, (1,5 szobás lakásba lakunk, fél szobájába én vagyok egyedül), nem tudnék tanulni, mert mikor én tanulni akarok akkor a párom aludni stb.

Végül nekem kellett kimondanom a páromnak azt amit Ők nem vállaltak, hogy nem jöhet, de ezt is azért mondtam ki, mert Ők akarták, nem pedig a saját döntésemet mondtam meg neki.

Féltem, hogy ne legyen a kapcsolatomba ez miatt semmi probléma, úgy érzem sikerült ezen felül kerekedni.

Anyámnak állítólag nem volt könnyű döntés, hogy nemet mondjon, mert az én boldogságom bla-bla.

Sokan azt mondják minden szülő a saját gyermeke helyzetét nézi, de én sérelmezem, hogy meg sem próbálhattam bebizonyítani, az érvének az ellenkezőjét.

Jelen:

Tovább tanulok, tervezem, hogy abba a városba megyek ahol a párom lakik, ezzel is elköltözhetek.

Anyám kijelentette, hogy ha van az iskolánál lehetőség akkor kollégiumba menjek.

Én meg úgy gondolom, hogy több oldalról kell megvizsgálnom a dolgokat.

S arra a döntésre jutottam, hogy nekem azt is figyelembe kell vennem, hogy van párom már 4 éve és már azért ide volna a kapcsolatunk szempontjából lépéseket tenni és ez a összeköltözés volna.

Most rajtam múlik, hogy összeköltözzünk, nem fogok kollégiumba menni.

Beszéltem a párom anyukájával, Ő is azt mondta ne menjek kollégiumba, ha ketten elfértek a lakásba akkor még egy ember is elfér (erre sokan azt mondják, csak kezdeni dolgok, de később jönnek a problémák)

Nem kér semmit, mert hát családtag vagyok (ez egy kicsit nem tetszik,hogy nem adhatok bele a rezsibe, de majd megoldom másképpen)

Anyám jött azzal, hogy ez így nem lesz jó.

Megkapom majd azt, hogy bezzeg a Te anyád nem engedte meg hogy oda menjen a fiam, te meg itt vagy.

Anyunál tudni kell, hogy Ő mindig a dolgok rosszabb oldalát nézi.

S úgy érzem Ő nem akar elengedni, hogy elköltözzek, nagyon félt, hogy joggal e ezt nem tudom.

De az állandó féltés sem vezethető jó dologra, meg kell tapasztalnom az életet.

Az sem indok, hogy az első kapcsolatom és hogy azért van az aggódás.

Míg a nővéremnél azt sem tudja kivel él együtt már 1 éve addig nálam azért más a helyzet tudja hova megyek.

Sajnos anyámnak nincs túl jó véleménye a leendő anyósomról.

Egyszer találkoztak mikor a páromnak a diplomaosztója volt, nem akart eljönni, de rábeszéltem.

Igaz akkor találkoztak először, de talán anyám e napot úgy értelmezte, hogy családi bemutatkozás, nem pedig a párom diplomaosztója.

Rosszul indult a buli, és ez miatt a párom anyukája sem a legjobb benyomást nyújtotta anyámnak, amit a mai napig is hallgatok, hogy ilyen-olyan.

Mit csináljak? Hogyan magyarázzam meg anyámnak, hogy én oda akarok költözni és nem gondolom úgy hogy a múlt rossz döntései meghatározzák a jövőbeli életemet?

Beszélnétek erről a párotok anyukájával? (jó vele a kapcsolatom)

Valahogy "kiharcolnátok", hogy fogadjon el az ott lakásért xy összeget, vagy az sértő?

24/L