Túlreagáltam hogy a haverjaira gondolt először és nem a velem tölthető estére?

Elöljáróban annyit, hogy nagyon közel lakunk egymáshoz, de nem együtt és mindkettőnknél vannak zavaró tényezők, így tényleg kettesben csak este tudunk lenni. Viszont hétköznap azt se sokáig, mert hajnalban megy dolgozni, így marad a hétvége, amikor nincsenek megkötések és addig vagyunk együtt ameddig mi akarjuk.

Május 20-án voltunk így legutoljára emiatt aztán én nagyon vártam a pénteket, gondoltam majd elhív, filmezünk, szexelünk egy jót, összebújunk... Aha. Csütörtökön késő délután bejelentette hogy akkor ő a szomszéd srácokkal lebeszélte hogy inni és sütögetni fognak.

Hát nekem ez nagyon rosszul esett, tekintve, hogy a múlt hétvégén is azért nem volt semmi, mert koncertre ment a haverjával, szerdán egy másikkal ment sörözni, azt is, talán a legutolsó pillanatban nyögi be ha nem terelődik rá a szó előtte nap...

Ja és a havim is meg fog jönni pár nap múlva, akkor meg majd azért nem lesz semmi, mert ő úgy nem akar majd...

Szóval úgy érzem, hogy egyre többet van a haverjaival és nem érti meg hogy ez nekem miért esik rosszul, hiába mondom neki. Mintha fel se fogná nem is értené.

Ez nem egy komoly kapcsolat, igaz? Amikor a haverok az elsők aztán a párja.

A barátnőm párkapcsolatában a barátnőm az első, és mindent meg tudnak beszélni...nagyon irigylem. :(

23 évesek vagyunk