Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Te mit csinálnál a helyemben, ha neked mindegy lenne?
Köszi a válaszokat! Igaza van mindenkinek!!
Ki lennék égve? … Nem tudom, és azt sem, hogy a következő kapcsolatom ugyanilyen langyos kaki lesz-e. Most úgy vagyok vele, hogy nem érdekel semmilyen nő. Legalábbis próbálom, hogy ne érdekeljen. Amúgy, nincs senki. Nem fogok másra mutogatni, csak én tehetek róla, hogy ez megtörtént. A legmesszemenőbbekig csalódtam a párkapcsolatokban, nem is értem, hogy miért van szükség van rájuk. A válaszadók közül is biztosan egyikből mentek a másikba, és majdnem mind elromlott. Van értelme?? A barátaim is sorra szakítanak, aztán jön egy új, aki megszokássá válik, és már régi lesz, és szakítás, vagy válás… etc.
Az előző kapcsolatomban szintén nem volt szerelem, nem tartott egy évig sem. Előtte ilyen, olyan, semmilyen, nagyon rövid 1-2 kapcsolat, de előtte egy több, mint kétéves kapcsolat, sok veszekedéssel, sok szakítással, és egy abortusszal… Ott voltam utoljára szerelmes. Utána több hónapig nem álltam szóba nővel, mint esetleges partnerrel. Az a kapcsolat barátságként indult 2007-ben, előtte volt egy 8éves kapcsolatom.
Biztos, hogy ez a passzivitás még csúnyán vissza fog ütni egyszer. Szerinted, hogyan? Gyerek nem biztos, hogy lesz, mivel nagyon kevés a szex, és a hat év alatt nem történt ejakuláció a hüvelyben. Mentális dolog ez, szerintem. Már egyedül sem olyan jó csinálni, jó lenne leállni róla. Most azt csinálom, hogy nem gondolok szexuális témákra, próbálom abbahagyni. Kamaszként büszke voltam, hogy nem csináltam, de aztán egyszer elkzedtem, és nem volt megállás. :((( A gyerek téma elég necces nálam, függetlenül, hogy elmúltam 40, és szeretem a gyerekeket, egy saját az más, és nem biztos, hogy lehet saját, ami nem is feltétlen baj.
Mivel, én vetettem fel ezt az egészet, nem hazudok és nem hitegetem saját magamat.
Gondoltam én is arra, hogy kitenném az albérlőket, beköltöznék a saját lakásomba és tiszta lapot nyitnék az életemben. Ezt tavaly október környékén terveztem, mondtam is a párkapcsolatomnak, de azt hallottam, hogy a hideg idő miatt ezt nem tehetem meg. Aztán múltak a hónapok, és nem történt semmi.
Akkor voltam 40, amikor összejöttünk a mostanival.
Hát, ez az!!! Várnám, hogy szakítson.
Van egy dalszöveg, ami ilyenkor eszembe jut:
"Ismertek engem! Küldjetek el, csak nekem ne kelljen!"
1. Ahhoz képest, hogy "nem érdekel", vagy "mindegy" még mindig regényeket írsz és bizonygatod, hogy márpedig neked mindegy... Ha tényleg mindegy lenne, nem írkálnál regéyneket, és nem emelted volna ki a kérdést, és nem zen kattognál.
2. Te igazán meg is érdemled a sorsod. Azon túl, hogy áltatod magad, még az utolsó kommenteddel még egy körrel megfejeled az egéssz passzív életképtelenségedet: azt várod, hogy a másik szakítson.
Akkor sírdogálj tovább valamelyik sarokban, ha épp előtör benned a valóság. A másikra meg nem háríthatod a a felelősséget, a te életdért csak is te vagy a felelős.(Még ha az is ilyen jellemgyenge ember, int te magad).
ÉS hogy üthet vissza a passzivitás? Már leírtuk. Igazábl már most is visszaüt, különben nem itt rinyálnál oldalakon át a GYIK-en. De ahogy érzed, további jó passzív szemlélődést a saját életedben, éldegélj ahogy eddig is, hiszen neked így jó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!