Menthető még a dolog, vagy engedjem el?

23 éves nő vagyok. Közel egy éves kapcsolatunk kissé vakvágányra futott közel ugyanennyi idős párommal. Tökéletesen indult minden, aztán felszínre kerültek olyan dolgok, melyeket nem néztem jó szemmel (internetes 'megcsalás'), de ezt le tudtam annyival, hogy mindenkinek jár egy második esély, nem is adtam időt sem arra, hogy átgondolja a dolgokat, szinte azonnal megbocsátottam neki. Rövidesen össze is költöztünk, melyet szintén csalódás követett, kiderült, hogy a korábban említett tevékenységeit nem hagyta abba, csupán titokban űzte. Még ez is meg van bocsátva persze, úgy gondoltam, jobb engedni, lejjebb adni úgymond az elvárásokból (mert alapjáraton kimutatta a felém irányuló szeretetét, éreztem, hogy valóban velem szeretne lenni). Persze ezek után mindig ott motoszkált a fejemben a gondolat, miben titkolózhat még. Hogy könnyítsem terheimet, egy régi férfi baráttal felvettem a kapcsolatot, ami persze nem volt helyes lépés, de a megalázottság, a csalódottság érzése elviselhetetlenné vált. Persze erről tudomást szerzett, és innentől kezdve szép lassan elindultunk azon a bizonyos lejtőn. Elhidegültünk egymástól minden téren. 3 hete úgy döntöttünk, elköltözök tőle, gondolkodunk, nem szünetet tartunk, csupán megpróbáljuk tiszta lappal kezdeni. Közben végig beszéltünk, kérte, hogy menjek vissza, hiányzok neki, szeret, stb. Nagyon jol működött a dolog, éreztem hogy van még remény, de most felszínre került, hogy amióta nem lakok vele, más lányoknak írogat, találkozóra hívja őket. Azzal magyarázta, hogy úgy érzi, nem elég jó számomra, máshol keresett úgymond vigaszt, és én is megtettem ugyanezt (a férfi baráttal), de továbbra is azt mondja, engem akar. Mit tegyek? Tanácsok, ötletek, hasonló tapasztalatok?